Fotó: Biró István
2010. október 29., 09:042010. október 29., 09:04
Ekkor a kolozsvári színház vállalta, hogy színre viszi a nyertes pályaművet. A pályázaton Tolnai Ottó Könyökkanyar és Márton László A nagyratörő című drámája megosztott első helyezést ért el, a színház pedig Márton László művét mutatta be.
A költőt Egyed Péter filozófus mutatta be a kolozsvári közönségnek. Mint mondta: 1980-ban írt először kritikát Tolnai-kötetről, ekkor jelent meg a költő Világpor című verseskönyve. „Azt tapasztaltam, hogy semmilyen általam addig ismert költői kánon nem segít Tolnai Ottó verseinek megértésében. Talán Tandori Dezső az, aki ennyire sajátos stílussal jelentkezett.
Megragad bizonyos szavakat, alakzatokat, és ezeket nemcsak használja, de folyamatos élményként építi be a költészetébe. Ilyen általa használt alakzat például a tiszavirág, a selyemgubó, a csicsóka, de a flamingó és a karfiol is” – fejtette ki Egyed Péter. A szerző azt is elmesélte, hogyan kapott ajándékba egy jerikói rózsát, amely motívum A kisinyovi rózsa című művében jelenik meg. „Mechanikusan kiszakítottam a lírámból minden a magyar költészetre jellemző dolgot, és kísérletként betettem másokat. Például a karfiolt. Aztán megnéztem a Tolnai-lexikonban, hogy mit ír a karfiolnál, és azt olvastam, hogy torz virág. Ez nagyon megtetszett nekem” – elemezte költői módszerét Tolnai. „Magam állítom elő hozott anyagból a költészetemet” – tette hozzá.
Egyed Péter emlékeztetett, hogy Tolnai 1969–74 között főszerkesztője volt az újvidéki Új Symposion című folyóiratnak, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. Ekkor bírósági eljárás is folyt ellene. „Nagyon érdekes az a kép az egyik Tolnai-versben, hogy a külső körülmények hogyan változtatják emberkocsonyává, kistálkocsonyává az embert” – utalt Egyed Péter Tolnai „ordasgyűrűben didergek/ordasgyűrűben kistálkocsonya” soraira.
„A politika teszi az embert didergő, vacogó kocsonyává, ha a politikai életben valami történt, minket, írókat is sodort magával. Valahogy túléltük” – mondta Tolnai, aki a Jugoszláv Írószövetség utolsó elnöke volt Jugoszlávia szétesése és az írószövetség megszűnése előtt.
Az est végén Tolnai Ottó nagy sikerrel olvasta fel A kisinyovi rózsa című két könyvből és tizenegy részből álló poémáját. A kolozsvári színház következő költői estjének vendége egyébként Kovács András Ferenc lesz a jövő hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok