
Fotó: Biró István
2010. október 29., 09:042010. október 29., 09:04
Ekkor a kolozsvári színház vállalta, hogy színre viszi a nyertes pályaművet. A pályázaton Tolnai Ottó Könyökkanyar és Márton László A nagyratörő című drámája megosztott első helyezést ért el, a színház pedig Márton László művét mutatta be.
A költőt Egyed Péter filozófus mutatta be a kolozsvári közönségnek. Mint mondta: 1980-ban írt először kritikát Tolnai-kötetről, ekkor jelent meg a költő Világpor című verseskönyve. „Azt tapasztaltam, hogy semmilyen általam addig ismert költői kánon nem segít Tolnai Ottó verseinek megértésében. Talán Tandori Dezső az, aki ennyire sajátos stílussal jelentkezett.
Megragad bizonyos szavakat, alakzatokat, és ezeket nemcsak használja, de folyamatos élményként építi be a költészetébe. Ilyen általa használt alakzat például a tiszavirág, a selyemgubó, a csicsóka, de a flamingó és a karfiol is” – fejtette ki Egyed Péter. A szerző azt is elmesélte, hogyan kapott ajándékba egy jerikói rózsát, amely motívum A kisinyovi rózsa című művében jelenik meg. „Mechanikusan kiszakítottam a lírámból minden a magyar költészetre jellemző dolgot, és kísérletként betettem másokat. Például a karfiolt. Aztán megnéztem a Tolnai-lexikonban, hogy mit ír a karfiolnál, és azt olvastam, hogy torz virág. Ez nagyon megtetszett nekem” – elemezte költői módszerét Tolnai. „Magam állítom elő hozott anyagból a költészetemet” – tette hozzá.
Egyed Péter emlékeztetett, hogy Tolnai 1969–74 között főszerkesztője volt az újvidéki Új Symposion című folyóiratnak, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. Ekkor bírósági eljárás is folyt ellene. „Nagyon érdekes az a kép az egyik Tolnai-versben, hogy a külső körülmények hogyan változtatják emberkocsonyává, kistálkocsonyává az embert” – utalt Egyed Péter Tolnai „ordasgyűrűben didergek/ordasgyűrűben kistálkocsonya” soraira.
„A politika teszi az embert didergő, vacogó kocsonyává, ha a politikai életben valami történt, minket, írókat is sodort magával. Valahogy túléltük” – mondta Tolnai, aki a Jugoszláv Írószövetség utolsó elnöke volt Jugoszlávia szétesése és az írószövetség megszűnése előtt.
Az est végén Tolnai Ottó nagy sikerrel olvasta fel A kisinyovi rózsa című két könyvből és tizenegy részből álló poémáját. A kolozsvári színház következő költői estjének vendége egyébként Kovács András Ferenc lesz a jövő hónapban.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.