
2012. január 17., 08:052012. január 17., 08:05
A világ első, 1967-ben alapított jégbalett-társulatának nemzetközi turnéi kezdettől nagy népszerűségnek örvendenek. A társulat elsőként ötvözte a klasszikus balettet a műkorcsolyával, a romantikus orosz szerző műve, a Diótörő pedig az első darab volt, amit színre vittek, lévén mind a mai napig a legmonumentálisabb és leglátványosabb produkciójuk. Az előadásban szereplő 80 jégbalett-táncos majdnem mindenikét díjazták már rangos nemzetközi elismeréssel a műkorcsolyázás terén, a fellépőket a klasszikus orosz balettművészet híres koreográfusai készítik fel.
A társulat körülbelül 800 jelmezes kelléktára, valamint Ludmilla Belusszova, Oleg Protopopov vagy Alekszej Ulanov aranyérmes műkorcsolyázók közreműködése is hozzájárul páratlan nemzetközi sikerükhöz. A két Diótörő-előadást orosz–német–román koprodukcióban mutatják be Kolozsváron technikai szempontból is premierként.
A román opera épületében létesítendő 120 négyzetméteres jégpályát rekordidő alatt kell előkészíteni az előadást megelőző éjszakán: a 2500 kilogrammnyi tört jeget egy darabban szállítják a helyszínre. A világhírű produkció áramfogyasztása az eddigi legnagyobb lesz a kolozsvári opera történetében, az Electrica társaság különleges áram-összeköttetést teremt, és nagy teljesítményű áramfejlesztő berendezést biztosít. A Diótörő Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi.
A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte. Ősbemutatójára 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Marinszkij-színházban. A Diótörő ötlete Ivan Vszevolozsszkijtól, az Cári Színházak egykori főigazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséjéből Petipával olyan mesebalettet akart rendeztetni, amely minden eddigit felülmúl, és szebbnél szebb jelmezeket kívánt felsorakoztatni.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.