HIRDETÉS

Kolozsváron látható a magyar filmtermés legjava – Széles Anna színművész is hazatért

Pap Melinda 2018. május 31., 20:23 utolsó módosítás: 2018. május 31., 20:45

Tizenhét éves fennállása alatt messzemenően idén a legerősebb a magyar jelenlét a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), a kolozsvári szemlén a napokban hat magyar nagyjátékfilmet és két dokumentumfilmet láthatnak a nézők. Az életműdíjjal kitüntetett alkotók közül három magyar nemzetiségű, egyikük Széles Anna színművész, aki hazatérve a régi kolozsvári időkről is mesélt.

Széles Anna a régi időkről mesélt Kolozsváron Fotó: Facebook/TIFF

Magyar filmek tekintetében messzemenően a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei válogatása a leggazdagabb, a napokban a magyar filmgyártás legjavát láthatják a kolozsvári szemle résztvevői. A különböző műfajú és tematikájú alkotások közül több már számos díjat is bezsebelt, mutatta be a TIFF magyar napjának felhozatalát a csütörtöki sajtótájékoztatón Zágoni Bálint, a magyar nap koordinátora.

A magyar filmek között is különlegesnek számít Simonyi Balázs Ultra című dokumentumfilmje, mely egyszerre szól a sportról és az emberi küzdelemről.

HIRDETÉS

Simonyi Balázs és csapata öt versenyző küzdelmét mutatja be a legendás Spartathlon futóversenyen - a film igazi különlegessége, hogy az öt szereplő közül az egyik maga a rendező. Aki még a kolozsvári Sapientia egyetemen való tanárkodása idején kezdett el futni, hogy leküzdje depresszióját, és filmjének is az emberi dráma áll a központjában. A futás ugyanis a legtöbb esetben terápia, ezt mutatja be a hét év alatt készített film is.

A sajtótájékoztatón rámutatott: nem „játszott” a filmben, hiszen ha az ember leszalad 250 kilométert, nem szerepel, csak önmagát adhatja. Bár a filmezés nagy része a rendező konkrét jelenléte nélkül történt, az azt megelőző két és fél éves elő-, illetve az utómunka pótolta a hiányt.

A hatalmas, 45 fős stábbal készült filmet nyolc operatőr fényképezte,

technikailag nagy kihívás volt számukra, hogy ne sportközvetítést készítsenek, hanem nagytotálokkal és drámai közelképekkel tegyék személyessé a versenyt. Miközben tudták, hogy nincs újrafelvétel, és bár hatalmas mennyiségű felvett anyaggal dolgoztak, folyamatosan résen kellett lenniük, hiszen nem tudhatták, hogy mi használható belőle. A rengeteg munkának meglett a gyümölcse, hiszen az Ultra bekerült a 15 legjobb európai dokumentumfilm közé.

A magyar nap rendezői: Simonyi Balázs, Török Ferenc, Révész Bálint, Bogdán Árpád, Gárdos Éva és Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója Fotó: Maszol/Zsizsmann Erika

Filmesek által „kibeszélt” holokauszt

Török Ferenc 1945 című filmje nem idegen az erdélyi közönség számára, moziban és filmnapokon egyaránt láthatták. Számos nemzetközi fesztiválon is bemutatták, a TIFF az utolsó a sorban, mesélte a rendező. Elmondta, számos vita kísérte a bemutatókat, hiszen kiderült, hogy a magyarországi holokauszt és az azt követő események, a deportált zsidók vagyonába „befészkelő” helyiek problematikája messze nincsenek kibeszélve.

Sokat köszönhet Magyarország a filmeseinek, hogy a holokauszt témáját ennyire feldolgozták, hiszen még mindig nagy a lemaradás”

- mondta a rendező. Kifejtette, a 12 év alatt készült film a végére már mánia lett, nem a sikerért csinálták, már csak amiatt sem számítottak nagy népszerűségre, mivel fekete-fehér. De a berlini bemutatkozó után számos országba levetítették, és Hollandiától Romániáig mindenhol értették.

Részlet Török Ferenc 1945 című filmjéből Fotó: IMDB.com

Egy évtizeddel korábban játszódik Gárdos Éva Budapest Noir című alkotása, mely a magyar filmiparban ritka műfajt, a film noirt próbálja meghonosítani. A Magyarországon és az Egyesült Államokban egyaránt élő rendező elmondta, azt akarta megmutatni, hogy 1936-ban az emberek mennyire nem akarták látni, mi zajlik körülöttük és mi következik, hiszen szerinte a mára ez ugyanúgy jellemző.

Az alkotás másik érdekessége, hogy maga a helyszín, a magyar főváros is szereplővé válik.

Filmalapos inkubátor elsőfilmeseknek

A ma valóságáról szól ellenben Bogdán Árpád Genezis című filmje, mely a rendező elmondása szerint nemcsak valós eseményeket – magyarországi romagyilkosságokat – kíván megmutatni, hanem univerzálisabb nyelven próbál beszélni a problémáról, a megoldási módjairól, a gyűlölet jelenlétéről. A film egyben az újrakezdés lehetőségéről is szól, hangsúlyozta. A három történet elmeséléséhez nagyrészt amatőr színészeket használtak, így a casting több mint egy évig zajlott egész Magyarországon. A Berlinben bemutatott filmet szintén jól fogadta a nemzetközi közvélemény.

A sajtótájékoztatón jelenlévő Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója – mely az Ultrát leszámítva valamennyi bemutatott film elkészítését támogatta – a fiatal filmeseknek szánt inkubátorprogramot ismertette, mely annak hatására született, hogy az elsőfilmes rendezők nem mertek pályázni támogatásra. A három éve működő program keretében „fogják a kezüket”, hogy el tudjanak indulni a pályán. A hetven pályamunka körül tízből születik forgatókönyv és öt valósul meg évente.

Idegen nagymamák közös nyelve

Az idei TIFF egyik legérdekesebb alkotása Révész Bálint Nagyi projekt című filmje, melyben személyes élményeken, három nagyanya és unokáik kapcsolatán keresztül elevenednek meg a II. világháború borzalmai.

A magyar holokauszttúlélő, az angol kém és a német nagyanya - aki gyerekkorában csodálta a nácikat - visszaemlékezései révén válik emberivé és a ma generációja számára is érthetővé a történelem.

A hét év alatt készült film kezdeti verziója a rendező vizsgafilmje, alapötletét az adta, hogy két – angol és német nemzetiségű – egyetemi kollégájával jó kapcsolatot ápoltak nagyanyjukkal, akikről kiderült, érdekes szerepet játszottak a II. világháború idején. Bár a filmet kezdetben történelem-központúnak szánták, idővel elértek oda, hogy az unokák szemén keresztül tudták megmutatni a nagyszülőket, mondta Révész Bálint.

Minden családban ott van a csontváz a szekrényben, csak beszélni kell róla”

- utalt a 20. század feldolgozatlan szörnyűségeire a rendező, aki szerint a párbeszéd hiánya mindenhol tetten érhető.

Részlet a Nagyi projekt című filmből Fotó: Filmtekercs.hu

A film egyik célja az volt, hogy megpróbáljanak hidat építeni két generáció között, ismerte el a szerda esti vetítést követően Kántor László producer is. És kiderült, hogy a híd megvan, hiszen a nagyszülők és unokák között általában könnyebb a kapcsolat, mint az első, szülői generációval.

„A mai fiatalokat nem érdekli a múlt” - szólt a másik hipotézis, mely szintén tévesnek bizonyult. A filmben azonban arra kapunk választ, ami a mai fiatalokat érdekli, hiszen az unokák maguk fogalmazzák meg kérdéseiket. „A film magát csinálta” - értékelte Kántor László, aki szerint időbe telt, míg a nagymamák megszokták a kamerák jelenlétét és találkozókat szervezhettek számukra. Úgy vélte,

a film legfőbb erőssége az egészséges, groteszk humor, hogy a tragédiák mellett jelen van a gyerekes hozzáállás és az élet humoros oldala is.

Az alkotást – mely nemcsak a nagyikról, hanem az unokákról is szól - eddig Németországban, Angliában és Magyarországon is levetítették, iskolákban is, és mindenik országban értették, akárcsak a világ más részein. „Fontos volt, hogy megérintsük ezt a generációt és gondolkodásra késztessük” - mondta a producer.

Révész Bálint rendező szerint a nagymamák más, dokumentaristább filmet vártak, de ennek ellenére tetszett nekik a különleges hangvételű és formájú végeredmény, melyhez érzelmileg is kötődnek. S bár filmezés közben keveset tudtak a másik két szereplőről, a film végére megértették az egykori ellenség karakterét, motivációját, humorát.

Széles Anna: nem felejtettek el!

Szintén magyarországi, de hazatérő vendége a TIFF-nek Széles Anna színművész is, aki a rendszerváltás előtt történt kitelepedése előtt sikeres kolozsvári munkássága mellett a romániai filmgyártás egyik legismertebb alakja is volt.

Ez a legfontosabb díj, melyet művészi pályafutásom alatt kaptam. Azt jelenti: nem felejtettek el”

- mondta a magyar nap főtéri meghívottjaként az 1989 óta Magyarországon élő színésznő, akit a szombati zárógálán Mészáros Márta és Szabó István rendezőhöz hasonlóan életműdíjjal tüntetnek ki.

Széles Anna meg is nevettette közönségét Fotó: Facebook/TIFF

Széles Annát egykori filmbéli partnerével és férjével Florin Piersic-kel közös gyereke, a Bécsben letelepült Daniel is elkísért a találkozóra, mely előtt elmondása szerint jobban izgult, mint legfontosabb filmszerepei előtt. Ezekből pedig bőven volt, hiszen az 1960-80-as években számos román filmben láthatta törékeny alakját a közönség.

Számára máig az Akasztottak erdeje (Pădurea spânzuraților) a legfontosabb, Liviu Ciulei alkotása ugyanis Cannesba is eljutott és díjjal tért vissza.

A nagy filmes eseményre pedig ruha kellett, emlékezett vissza a színésznő, akinek másodéves egyetemistaként nem volt pénze nagyestélyire, így annak fejében, hogy a következő három filmben ingyen játszik, megvették számára. „Örültem, mert azt jelentette, hogy hívnak még” - emlékezett vissza nevetve fiatalkori naivságára. Kifejtette, szülővárosa, Nagyvárad, majd Marosvásárhely és Kolozsvár után Cannes-ba eljutni óriási dolog volt, és csak azt sajnálta, hogy szülei, barátai nem láthatják.

Florin Piersic-kel kezdetben számba sem vették egymást és későbbi házasságuk sem volt hagyományos.

„Nagyon furcsa volt a házasságunk, úgy éltünk, mint a szeretők”

- emlékezett vissza Széles Anna, hisz míg a híres színész Bukarestben dolgozott, ő a kolozsvári magyar színházban játszotta tovább a főszerepeket. „Okos nő vagy” - mondta neki egy neves rendező, arra utalva, hogy nem mondott le kolozsvári karrierjéről. Kapcsolatuk válásuk után is jó maradt, erősítette meg Daniel, aki budapesti kitelepülésük után a nyarakat Romániában töltötte. A beilleszkedés azonban nemcsak neki nem volt zökkenőmentes 11 éves gyerekként, de anyjának sem, de idővel mind a színpadon, mind a filmvásznon jelen lehetett és sorozatszerepei révén ismertté vált.

Megtelt a főtéri Tiff Lounge rajongókkal Fotó: Facebook/TIFF

Ennek ellenére nem felejtette el, honnan jött, biztosította kolozsvári rajongóit Széles Anna, aki elmondása szerint fiatalon nem volt tudatában szépségének. „Soha nem hallottam, hogy Elena Ceaușescu féltékeny lett volna rám” - mondta tört románsággal, de a tőle megszokott kedvességgel és humorral.

A színésznő szereplésével, Liviu Rebreanu regényéből készült Akasztottak erdejét egyébként pénteken 18 órától láthatja a közönség a Florin Piersic moziban.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS