2012. november 28., 09:022012. november 28., 09:02
„Kapásból írok verseket, sok a szemét benne, így utólag alaposan ki kell válogatni” – vallott alkotói szokásairól Zudor János nagyváradi költő (képünkön) hétfő esti kolozsvári estjén a Bulgakov kávézóban. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Bretter György Irodalmi Kör által szervezett találkozón a költőt László Noémi és Selyem Zsuzsa kérdezték, az érdeklődők pedig zsúfolásig megtöltötték a kávéház emeleti termét.
Zudor köntörfalazás nélkül, már-már gyermeki őszinteséggel vallott kalandos vagy inkább tragikus élethelyzetekről, ugyanúgy, ahogy verseiben is teszi, amelyekben a „sírástól a nevetés felé halad”, vagy ahogy László Noémi, az E-MIL elnöke megfogalmazta, „nyelvet ölt” a világra. Az est is eleve oldott hangulatban kezdődött, hiszen a szintén nagyváradi Báder Olivér dzsesszzenész gitárjátékára Zudor rekettes hangján el is énekelte néhány költeményét.
Selyem Zsuzsa felelevenítette, hogy Rencsik Imre, a váradi költőt felkaroló és befogadó Posticum kulturális és ifjúsági központ vezetője kérte meg az idén megjelent A rusnya valcer című kötet szerkesztésére, és az első olvasás után döbbent rá, hogy „milyen kevés az ember esze, amikor verset olvas.” Azt is elmondta viszont, hogy ha valaki megpróbálja megérteni Zudor költészetét, akkor kinyílik előtte a világ, „olyasmit vesz észre, amit addig elrejtett az esze”, bár ettől még nem volt könnyű megírnia a kötet előszavát.
Zudor János elnézést kért, amiért nem volt könnyű megírni azt a bizonyos előszót, majd bevallotta, hogy a versek nagy része a diófási (Nucet) zárt elmegyógyintézetben születtek, ahol a költő másfél évet töltött. „Megvertek… egyszer nagyon. Különösen egy Ovidiu nevű felcser volt veszélyes. Egyszer lementem az udvarra, pedig ezt nem volt szabad, akkor Ovidiu nagyon összevert. De ha ő nem volt ott, mehettem, amerre akartam” – mesélte Zudor egyszerre megdöbbentve és nevetésre ingerelve hallgatóságát. A diófási intézetből végül a Posticum jóvoltából került ki, akik szállást adtak a költőnek, és – ahogy Zudor fogalmazott – „vállalták a felelősséget, hogy nem lesz többé dilis”.
A kolozsvári egyetem francia–magyar szakán diplomázott Zudor János annak idején József Attila Eszmélet című költeményéről írta a szakdolgozatát, és amint maga is bevallotta, költészetében is rokonságot érez József Attilával, aki szintén „elidegenedett” volt. Az est során számos verset hallgathattak meg az érdeklődők, nemcsak az új kötetből, hanem a 2010-ben Szálinger Balázs szerkesztésében megjelent, és tíz év anyagát összefogó Jónás és a mérték című könyvből is. „Zudort olvasva megtapasztalhatjuk milyen az, amikor nem az ész működteti a verset, hanem az a valami, amitől igazi költővé válik a költő” – zárta az estet László Noémi.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.