2010. november 23., 08:502010. november 23., 08:50
„Idén semmiféle hazai támogatást nem kaptunk sem az önkormányzat, sem pedig a magáncégek részéről, így kizárólag magyarországi források – a Magyar Kulturális Alap és a Szülőföld Alap – támogatják 17 ezer lejjel a FFeST-et” – részletezte a Kolozsváron negyedik alkalommal megrendezendő diákfilmfesztivált beharangozó sajtótájékoztatón Szenkovics Dezső, a társszervező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának főtitkára. Hozzáfűzte: a szervezők, azaz a Sapientia EMTE és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem saját forrásaiból teremti elő a költségvetés hiányzó részét.
Mint mondta, a kolozsvári önkormányzat júliusban még háromezer lejes támogatást ígért, augusztusban közölték, hogy csak kétezer lejt tudnak adni, végül arról tájékoztatták a szervezőket, hogy nem kapnak semmit. „Szégyen, hogy sem az önkormányzat, sem a helyi vállalkozók nem támogatnak egy ilyen kulturális rendezvényt, és külföldről kell finanszírozni” – adott hangot értetlenségének Doru Pop, a BBTE docense.
Szenkovics Dezső ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a fesztiválra meghívott magyarországi és szerbiai egyetemek végül nem küldtek filmeket, ezért a külföldi jelenlétet egyedül a Szlovákiából érkező filmek jelentik. Ami a hazai felhozatalt illeti, több bukaresti egyetem is képviselteti magát, köztük a Ion Luca Caragiale Filmművészeti Egyetem és a Hyperion Egyetem, a házigazdák mellett a Partiumi Keresztény Egyetem diákjai is készítettek filmeket a fesztiválra. Szenkovics elmondta, a filmeket öt kivétellel a részt vevő egyetemek válogatták, egyedüli megkötés a terjedelem volt, tanintézményenként 90 perc áll a diákok rendelkezésére. A november 26–28. között megrendezett diákfilmszemlén 140 filmet tekinthet meg a közönség.
„A diákfilmfesztivált a Sapientia és a BBTE diákjainak Remake-workshop elnevezésű közös műhelymunkája kíséri, amelyet november 22–28. között tartanak. A két egyetem filmművészetet tanuló diákjai két, 20. század eleji, Kolozsváron készült némafilmet igyekeznek újraalkotni” – jelentette be Tóth Orsolya, a Sapientia EMTE gyártásvezetője. Tóth Orsolya elmondta: az ötlet onnan származik, hogy korábban Miskolcon, a Szinefeszt Filmszemlén a Sapientia és a Budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem diákjai közösen készítették el két, a kolozsvári filmes „aranykorból” származó film remake-jét.
„A cél ezúttal is ugyanaz: olyan átdolgozások készüljenek a némafilmekből, amelyek a mai diákok szempontjai szerint dolgozzák fel a történeteket” – avatott be a részletekbe Tóth Orsolya. Mindkét egyetem 6-6 diákkal vesz részt a műhelymunkában, és két vegyes csapatra osztva dolgozzák fel Janovics Jenő 1920-ban készült Világrém című filmjét és Fekete Mihály A vén bakancsos és a fia, a huszár című 1917-es alkotását. Az átdolgozásokat vasárnap, a FFeST záróünnepségén mutatják be.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.