Kőkorszaki Vénuszok Moszkva mellett

A kis nőalakokat az 1908-ban Ausztriában talált, 22–24 ezer évesre becsült Willendorfi Vénuszhoz hasonlóan egyelőre csak Vénuszoknak nevezik, mert a most fellelt szobrokon szintén nagyon hangsúlyosan ábrázolták a nemi jegyeket. A hasonló leletek igen ritkák, de a világ szinte minden táján kerültek már elő ilyenek, a tudósok és a szakemberek azonban keveset tudnak ezek kulturális vagy vallási jelentőségéről.

Hasonló szobrok Oroszországban korábban Voronyezs mellett és Kurszk közelében kerültek elő. Amint az orosz régészeknek az Antiquity című brit szakfolyóiratban publikált cikkéből kiderül, a zarajszki Vénuszokat gondosan gödrökbe helyezték, alájuk déli irányban apró szemű homokot, észak felé pedig természetes vörös pigmentet szórtak, végül mindegyiküket egy-egy nagyobb mamutcsonttal takarták be. Az egyik szobrocska nagysága 17 centiméter, a másik feleekkora, és láthatóan nem fejezte be az alkotója. Az ásatáson találtak egy mamutbordát is, amelyre egy mamutcsoportot ábrázoló rajzot véstek, és egy másik csontdarabkát, amelyen keresztek vannak. Néhány olyan tárgy is előkerült, amelyek céljáról a régészeknek elképzelésük sincs, mivel ilyeneket eddig még nem ismer a tudomány: mamutcsontból készültek, alakjuk egyforma, kúpos, mindegyiket mintákkal díszítették, de méretük eltérő.

A paleolitikum a meghatározások szerint mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 11 500 éve ért véget. Ez alatt az idő alatt jelent meg és terjedt el a homo sapiens, amely eszközöket használt, és már nem csupán szerszámokat, hanem ékszereket és műalkotásokat is létrehozott. A szakértők úgy gondolják, hogy a Moszkva környéki leletek alapján fontos információkhoz juthatnak az adott korszak embereinek életéről, szokásairól és hitvilágáról.