2008. december 03., 09:502008. december 03., 09:50
A kis nőalakokat az 1908-ban Ausztriában talált, 22–24 ezer évesre becsült Willendorfi Vénuszhoz hasonlóan egyelőre csak Vénuszoknak nevezik, mert a most fellelt szobrokon szintén nagyon hangsúlyosan ábrázolták a nemi jegyeket. A hasonló leletek igen ritkák, de a világ szinte minden táján kerültek már elő ilyenek, a tudósok és a szakemberek azonban keveset tudnak ezek kulturális vagy vallási jelentőségéről.
Hasonló szobrok Oroszországban korábban Voronyezs mellett és Kurszk közelében kerültek elő. Amint az orosz régészeknek az Antiquity című brit szakfolyóiratban publikált cikkéből kiderül, a zarajszki Vénuszokat gondosan gödrökbe helyezték, alájuk déli irányban apró szemű homokot, észak felé pedig természetes vörös pigmentet szórtak, végül mindegyiküket egy-egy nagyobb mamutcsonttal takarták be. Az egyik szobrocska nagysága 17 centiméter, a másik feleekkora, és láthatóan nem fejezte be az alkotója. Az ásatáson találtak egy mamutbordát is, amelyre egy mamutcsoportot ábrázoló rajzot véstek, és egy másik csontdarabkát, amelyen keresztek vannak. Néhány olyan tárgy is előkerült, amelyek céljáról a régészeknek elképzelésük sincs, mivel ilyeneket eddig még nem ismer a tudomány: mamutcsontból készültek, alakjuk egyforma, kúpos, mindegyiket mintákkal díszítették, de méretük eltérő.
A paleolitikum a meghatározások szerint mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 11 500 éve ért véget. Ez alatt az idő alatt jelent meg és terjedt el a homo sapiens, amely eszközöket használt, és már nem csupán szerszámokat, hanem ékszereket és műalkotásokat is létrehozott. A szakértők úgy gondolják, hogy a Moszkva környéki leletek alapján fontos információkhoz juthatnak az adott korszak embereinek életéről, szokásairól és hitvilágáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok