2008. december 03., 09:502008. december 03., 09:50
A kis nőalakokat az 1908-ban Ausztriában talált, 22–24 ezer évesre becsült Willendorfi Vénuszhoz hasonlóan egyelőre csak Vénuszoknak nevezik, mert a most fellelt szobrokon szintén nagyon hangsúlyosan ábrázolták a nemi jegyeket. A hasonló leletek igen ritkák, de a világ szinte minden táján kerültek már elő ilyenek, a tudósok és a szakemberek azonban keveset tudnak ezek kulturális vagy vallási jelentőségéről.
Hasonló szobrok Oroszországban korábban Voronyezs mellett és Kurszk közelében kerültek elő. Amint az orosz régészeknek az Antiquity című brit szakfolyóiratban publikált cikkéből kiderül, a zarajszki Vénuszokat gondosan gödrökbe helyezték, alájuk déli irányban apró szemű homokot, észak felé pedig természetes vörös pigmentet szórtak, végül mindegyiküket egy-egy nagyobb mamutcsonttal takarták be. Az egyik szobrocska nagysága 17 centiméter, a másik feleekkora, és láthatóan nem fejezte be az alkotója. Az ásatáson találtak egy mamutbordát is, amelyre egy mamutcsoportot ábrázoló rajzot véstek, és egy másik csontdarabkát, amelyen keresztek vannak. Néhány olyan tárgy is előkerült, amelyek céljáról a régészeknek elképzelésük sincs, mivel ilyeneket eddig még nem ismer a tudomány: mamutcsontból készültek, alakjuk egyforma, kúpos, mindegyiket mintákkal díszítették, de méretük eltérő.
A paleolitikum a meghatározások szerint mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 11 500 éve ért véget. Ez alatt az idő alatt jelent meg és terjedt el a homo sapiens, amely eszközöket használt, és már nem csupán szerszámokat, hanem ékszereket és műalkotásokat is létrehozott. A szakértők úgy gondolják, hogy a Moszkva környéki leletek alapján fontos információkhoz juthatnak az adott korszak embereinek életéről, szokásairól és hitvilágáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok