2008. december 03., 09:502008. december 03., 09:50
A kis nőalakokat az 1908-ban Ausztriában talált, 22–24 ezer évesre becsült Willendorfi Vénuszhoz hasonlóan egyelőre csak Vénuszoknak nevezik, mert a most fellelt szobrokon szintén nagyon hangsúlyosan ábrázolták a nemi jegyeket. A hasonló leletek igen ritkák, de a világ szinte minden táján kerültek már elő ilyenek, a tudósok és a szakemberek azonban keveset tudnak ezek kulturális vagy vallási jelentőségéről.
Hasonló szobrok Oroszországban korábban Voronyezs mellett és Kurszk közelében kerültek elő. Amint az orosz régészeknek az Antiquity című brit szakfolyóiratban publikált cikkéből kiderül, a zarajszki Vénuszokat gondosan gödrökbe helyezték, alájuk déli irányban apró szemű homokot, észak felé pedig természetes vörös pigmentet szórtak, végül mindegyiküket egy-egy nagyobb mamutcsonttal takarták be. Az egyik szobrocska nagysága 17 centiméter, a másik feleekkora, és láthatóan nem fejezte be az alkotója. Az ásatáson találtak egy mamutbordát is, amelyre egy mamutcsoportot ábrázoló rajzot véstek, és egy másik csontdarabkát, amelyen keresztek vannak. Néhány olyan tárgy is előkerült, amelyek céljáról a régészeknek elképzelésük sincs, mivel ilyeneket eddig még nem ismer a tudomány: mamutcsontból készültek, alakjuk egyforma, kúpos, mindegyiket mintákkal díszítették, de méretük eltérő.
A paleolitikum a meghatározások szerint mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 11 500 éve ért véget. Ez alatt az idő alatt jelent meg és terjedt el a homo sapiens, amely eszközöket használt, és már nem csupán szerszámokat, hanem ékszereket és műalkotásokat is létrehozott. A szakértők úgy gondolják, hogy a Moszkva környéki leletek alapján fontos információkhoz juthatnak az adott korszak embereinek életéről, szokásairól és hitvilágáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok