
Fotó: MTI
2007. március 07., 00:002007. március 07., 00:00
Hírösszefoglaló
A Psalmus Hungaricus szerzőjének élete és munkássága
Kodály Zoltán Kecskemétenszületett 1882. december 16-án. Édesapja, KodályFrigyes Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökekénttevékenykedett, édesanyja Jalovetzky Paulina lengyelszármazású vendéglős lánya volt.Kodály a galántai népiskolában ésa nagyszombati érseki főgimnáziumban végeztealsóbb tanulmányait. Budapesten a PázmányPéter Tudományegyetem magyar–német szakán,illetve az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiántanult és szerzett oklevelet. Népdalgyűjtőmunkásságát 1905-ben kezdte el, ekkorismerkedett meg Bartók Bélával is, majd azeneakadémia tanárává nevezték ki,ahol zeneelméletet és zeneszerzést oktatott.
Saját műveivel 1910-ben lépetta nyilvánosság elé. 1917–19 közöttszámos cikke jelent meg a Nyugatban, amelyben a népzenejelentőségét hirdette, és lefektette aBartók-esztétika alapjait. Az 1918-as polgáriforradalom idején a zeneakadémia aligazgatójávánevezték ki, 1919-ben részt vett a zenei direktóriummunkájában, ezért fegyelmi eljárásindult ellene, és hét évig nem taníthatott.Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus nemzetközisikere emelte ki 1923-ban, három évvel később aHáry János című daljátéka isvilágsikert aratott.
A Székelyfonó címűművét 1932-ben mutatták be, ezt követte aMarosszéki táncok, a Nyári este, a Galántaitáncok, a Budavári Te Deum – Buda felszabadulásának250. évfordulójára, a Fölszállott apáva, a Concerto, a Czinka Panna, a Kállai kettős.Zeneelméleti tevékenysége is jelentős: A magyarnépzene című monográfiája 1937-benjelent meg. A második világháború utána zeneakadémia igazgatótanácsánakelnökeként részt vett a demokratikus megújulásban.
Életműve csúcsánaka Psalmust és a Te Deumot tekintik, mindkettőben sok anyugat-európai műzenei elem, a gregorián és areneszánsz harmónia, és érezhető rajtaPalestrina és Bach hatása. Nem forradalmasító,újító, inkább megőrző-összegzőművésznek tartják. Zenéje, amely az egyszólamúkeleti pentatóniából és a gazdagonharmonizált nyugat-európai műzenéből épült,homogén és eredeti. A népzenekutatásmellett néprajzi, zenetörténeti, zeneesztétikai,zenekritikai, irodalomtörténeti és nyelvészetimunkássága is jelentős volt. Felismerte az ifjúságzenei nevelésének fontosságát, ésegész életén át ezért az ügyértharcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, azenei írás-olvasás bevezetését atantervbe, valamint a kóruskultúra ápolását.A Kodály-módszer ma már világszerteismert és közkedvelt a zenepedagógiában.
Munkásságát számoskitüntetéssel jutalmazták: Corvin-lánc,Magyar Érdemrend középkeresztje, KiválóMűvész, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat.Díszdoktora volt a kolozsvári, a budapesti, a berlini,a torontoi és az oxfordi egyetemnek, több akadémiaés konzervatórium elnökévé ésdíszelnökévé választotta.
Kodály Zoltán 1967.március 6-án hunyt el Budapesten.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.