
Fotó: MTI
2007. március 07., 00:002007. március 07., 00:00
Hírösszefoglaló
A Psalmus Hungaricus szerzőjének élete és munkássága
Kodály Zoltán Kecskemétenszületett 1882. december 16-án. Édesapja, KodályFrigyes Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökekénttevékenykedett, édesanyja Jalovetzky Paulina lengyelszármazású vendéglős lánya volt.Kodály a galántai népiskolában ésa nagyszombati érseki főgimnáziumban végeztealsóbb tanulmányait. Budapesten a PázmányPéter Tudományegyetem magyar–német szakán,illetve az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiántanult és szerzett oklevelet. Népdalgyűjtőmunkásságát 1905-ben kezdte el, ekkorismerkedett meg Bartók Bélával is, majd azeneakadémia tanárává nevezték ki,ahol zeneelméletet és zeneszerzést oktatott.
Saját műveivel 1910-ben lépetta nyilvánosság elé. 1917–19 közöttszámos cikke jelent meg a Nyugatban, amelyben a népzenejelentőségét hirdette, és lefektette aBartók-esztétika alapjait. Az 1918-as polgáriforradalom idején a zeneakadémia aligazgatójávánevezték ki, 1919-ben részt vett a zenei direktóriummunkájában, ezért fegyelmi eljárásindult ellene, és hét évig nem taníthatott.Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus nemzetközisikere emelte ki 1923-ban, három évvel később aHáry János című daljátéka isvilágsikert aratott.
A Székelyfonó címűművét 1932-ben mutatták be, ezt követte aMarosszéki táncok, a Nyári este, a Galántaitáncok, a Budavári Te Deum – Buda felszabadulásának250. évfordulójára, a Fölszállott apáva, a Concerto, a Czinka Panna, a Kállai kettős.Zeneelméleti tevékenysége is jelentős: A magyarnépzene című monográfiája 1937-benjelent meg. A második világháború utána zeneakadémia igazgatótanácsánakelnökeként részt vett a demokratikus megújulásban.
Életműve csúcsánaka Psalmust és a Te Deumot tekintik, mindkettőben sok anyugat-európai műzenei elem, a gregorián és areneszánsz harmónia, és érezhető rajtaPalestrina és Bach hatása. Nem forradalmasító,újító, inkább megőrző-összegzőművésznek tartják. Zenéje, amely az egyszólamúkeleti pentatóniából és a gazdagonharmonizált nyugat-európai műzenéből épült,homogén és eredeti. A népzenekutatásmellett néprajzi, zenetörténeti, zeneesztétikai,zenekritikai, irodalomtörténeti és nyelvészetimunkássága is jelentős volt. Felismerte az ifjúságzenei nevelésének fontosságát, ésegész életén át ezért az ügyértharcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, azenei írás-olvasás bevezetését atantervbe, valamint a kóruskultúra ápolását.A Kodály-módszer ma már világszerteismert és közkedvelt a zenepedagógiában.
Munkásságát számoskitüntetéssel jutalmazták: Corvin-lánc,Magyar Érdemrend középkeresztje, KiválóMűvész, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat.Díszdoktora volt a kolozsvári, a budapesti, a berlini,a torontoi és az oxfordi egyetemnek, több akadémiaés konzervatórium elnökévé ésdíszelnökévé választotta.
Kodály Zoltán 1967.március 6-án hunyt el Budapesten.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.