
Fotó: MTI
2007. március 07., 00:002007. március 07., 00:00
Hírösszefoglaló
A Psalmus Hungaricus szerzőjének élete és munkássága
Kodály Zoltán Kecskemétenszületett 1882. december 16-án. Édesapja, KodályFrigyes Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökekénttevékenykedett, édesanyja Jalovetzky Paulina lengyelszármazású vendéglős lánya volt.Kodály a galántai népiskolában ésa nagyszombati érseki főgimnáziumban végeztealsóbb tanulmányait. Budapesten a PázmányPéter Tudományegyetem magyar–német szakán,illetve az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiántanult és szerzett oklevelet. Népdalgyűjtőmunkásságát 1905-ben kezdte el, ekkorismerkedett meg Bartók Bélával is, majd azeneakadémia tanárává nevezték ki,ahol zeneelméletet és zeneszerzést oktatott.
Saját műveivel 1910-ben lépetta nyilvánosság elé. 1917–19 közöttszámos cikke jelent meg a Nyugatban, amelyben a népzenejelentőségét hirdette, és lefektette aBartók-esztétika alapjait. Az 1918-as polgáriforradalom idején a zeneakadémia aligazgatójávánevezték ki, 1919-ben részt vett a zenei direktóriummunkájában, ezért fegyelmi eljárásindult ellene, és hét évig nem taníthatott.Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus nemzetközisikere emelte ki 1923-ban, három évvel később aHáry János című daljátéka isvilágsikert aratott.
A Székelyfonó címűművét 1932-ben mutatták be, ezt követte aMarosszéki táncok, a Nyári este, a Galántaitáncok, a Budavári Te Deum – Buda felszabadulásának250. évfordulójára, a Fölszállott apáva, a Concerto, a Czinka Panna, a Kállai kettős.Zeneelméleti tevékenysége is jelentős: A magyarnépzene című monográfiája 1937-benjelent meg. A második világháború utána zeneakadémia igazgatótanácsánakelnökeként részt vett a demokratikus megújulásban.
Életműve csúcsánaka Psalmust és a Te Deumot tekintik, mindkettőben sok anyugat-európai műzenei elem, a gregorián és areneszánsz harmónia, és érezhető rajtaPalestrina és Bach hatása. Nem forradalmasító,újító, inkább megőrző-összegzőművésznek tartják. Zenéje, amely az egyszólamúkeleti pentatóniából és a gazdagonharmonizált nyugat-európai műzenéből épült,homogén és eredeti. A népzenekutatásmellett néprajzi, zenetörténeti, zeneesztétikai,zenekritikai, irodalomtörténeti és nyelvészetimunkássága is jelentős volt. Felismerte az ifjúságzenei nevelésének fontosságát, ésegész életén át ezért az ügyértharcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, azenei írás-olvasás bevezetését atantervbe, valamint a kóruskultúra ápolását.A Kodály-módszer ma már világszerteismert és közkedvelt a zenepedagógiában.
Munkásságát számoskitüntetéssel jutalmazták: Corvin-lánc,Magyar Érdemrend középkeresztje, KiválóMűvész, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat.Díszdoktora volt a kolozsvári, a budapesti, a berlini,a torontoi és az oxfordi egyetemnek, több akadémiaés konzervatórium elnökévé ésdíszelnökévé választotta.
Kodály Zoltán 1967.március 6-án hunyt el Budapesten.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.