
Fotó: MTI
2007. március 07., 00:002007. március 07., 00:00
Hírösszefoglaló
A Psalmus Hungaricus szerzőjének élete és munkássága
Kodály Zoltán Kecskemétenszületett 1882. december 16-án. Édesapja, KodályFrigyes Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökekénttevékenykedett, édesanyja Jalovetzky Paulina lengyelszármazású vendéglős lánya volt.Kodály a galántai népiskolában ésa nagyszombati érseki főgimnáziumban végeztealsóbb tanulmányait. Budapesten a PázmányPéter Tudományegyetem magyar–német szakán,illetve az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiántanult és szerzett oklevelet. Népdalgyűjtőmunkásságát 1905-ben kezdte el, ekkorismerkedett meg Bartók Bélával is, majd azeneakadémia tanárává nevezték ki,ahol zeneelméletet és zeneszerzést oktatott.
Saját műveivel 1910-ben lépetta nyilvánosság elé. 1917–19 közöttszámos cikke jelent meg a Nyugatban, amelyben a népzenejelentőségét hirdette, és lefektette aBartók-esztétika alapjait. Az 1918-as polgáriforradalom idején a zeneakadémia aligazgatójávánevezték ki, 1919-ben részt vett a zenei direktóriummunkájában, ezért fegyelmi eljárásindult ellene, és hét évig nem taníthatott.Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus nemzetközisikere emelte ki 1923-ban, három évvel később aHáry János című daljátéka isvilágsikert aratott.
A Székelyfonó címűművét 1932-ben mutatták be, ezt követte aMarosszéki táncok, a Nyári este, a Galántaitáncok, a Budavári Te Deum – Buda felszabadulásának250. évfordulójára, a Fölszállott apáva, a Concerto, a Czinka Panna, a Kállai kettős.Zeneelméleti tevékenysége is jelentős: A magyarnépzene című monográfiája 1937-benjelent meg. A második világháború utána zeneakadémia igazgatótanácsánakelnökeként részt vett a demokratikus megújulásban.
Életműve csúcsánaka Psalmust és a Te Deumot tekintik, mindkettőben sok anyugat-európai műzenei elem, a gregorián és areneszánsz harmónia, és érezhető rajtaPalestrina és Bach hatása. Nem forradalmasító,újító, inkább megőrző-összegzőművésznek tartják. Zenéje, amely az egyszólamúkeleti pentatóniából és a gazdagonharmonizált nyugat-európai műzenéből épült,homogén és eredeti. A népzenekutatásmellett néprajzi, zenetörténeti, zeneesztétikai,zenekritikai, irodalomtörténeti és nyelvészetimunkássága is jelentős volt. Felismerte az ifjúságzenei nevelésének fontosságát, ésegész életén át ezért az ügyértharcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, azenei írás-olvasás bevezetését atantervbe, valamint a kóruskultúra ápolását.A Kodály-módszer ma már világszerteismert és közkedvelt a zenepedagógiában.
Munkásságát számoskitüntetéssel jutalmazták: Corvin-lánc,Magyar Érdemrend középkeresztje, KiválóMűvész, háromszor kapta meg a Kossuth-díjat.Díszdoktora volt a kolozsvári, a budapesti, a berlini,a torontoi és az oxfordi egyetemnek, több akadémiaés konzervatórium elnökévé ésdíszelnökévé választotta.
Kodály Zoltán 1967.március 6-án hunyt el Budapesten.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.