Fotó: KMN
Karády Katalin, a halhatatlan díva emlékét idézték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen a szerző jelenlétében mutatták be Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét.
2017. augusztus 17., 16:302017. augusztus 17., 16:30
A kötet egyfajta dokumentumtár, ami olyan mozzanatokat is feltár a színésznő-énekesnő életéből, amelyekkel máshol nem találkozhatott a közönség. A rendezvényen felvetődött a kérdés, hogy érdekli-e még Karády az embereket? A szerző válasza az volt, hogy
és erről az is tanúskodik, hogy zsúfolásig megtelt a Györkös Mányi Albert Emlékház. Kovács Attila Zoltán, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott, egy Karády-könyvvel nem lehet mellélőni, ugyanakkor a kötet megszületéséhez komoly és gyötrelmes út vezetett, a dokumentumtár folyamatosan bővült.
A kiadványban megtalálható például a művésznő letelepedési engedélye is, amit Brazíliába kért vagy a házassági anyakönyvi kivonata – a dokumentumok mind az élettörténet hitelességét hivatottak alátámasztani. Péter Zsolt elmondta,
A dokumentálódás sokszor nehézkesnek bizonyult, hiszen nem volt könnyű megtalálni a nyomokat, és azokat az embereket, akikkel az 1910-ben született és 1990-ben az Egyesült Államokban elhunyt Karády találkozhatott.
A díva megidézésének intenzív hangulata volt, ennek megteremtésében közrejátszott Vindis Andrea, a Kolozsvári Magyar Színház színészének előadása Szép András zongorakíséretével, a művészek örökzöld Karády-slágereket adtak elő. Vindis Andrea elmondta, Karády legendás alakja nagy elvárások elé állította őt, félve állt a feladat elé, miszerint meg kell idézni „az utánozhatatlan Karádyt”.
Fotó: KMN
A könyv szerzője szerint
Rajongói klubok alakultak, ahol utánozni próbálták őt, divattervezők terveztek neki ruhákat, és egy pillantásával képes volt megigézni mindenkit. Azonban mindig is az elhagyott, szomorú nő volt, ebben is más volt, mint kortársai, nem volt benne meg az a csillogás és tökély, ami akkoriban közkedvelt volt a színésznőknél.
Bár az ő korában nem tartották kifejezetten szépnek, azt mondták rá, hogy jól fotózható. A folytatás kapcsán Péter Zsolt elmondta, hogy továbbra is szeretne foglalkozni a Karády-mítosszal, hiszen bőven van még, mit feltárni a legenda életéből.
Tompa Réka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!