Fotó: KMN
Karády Katalin, a halhatatlan díva emlékét idézték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen a szerző jelenlétében mutatták be Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét.
2017. augusztus 17., 16:302017. augusztus 17., 16:30
A kötet egyfajta dokumentumtár, ami olyan mozzanatokat is feltár a színésznő-énekesnő életéből, amelyekkel máshol nem találkozhatott a közönség. A rendezvényen felvetődött a kérdés, hogy érdekli-e még Karády az embereket? A szerző válasza az volt, hogy
és erről az is tanúskodik, hogy zsúfolásig megtelt a Györkös Mányi Albert Emlékház. Kovács Attila Zoltán, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott, egy Karády-könyvvel nem lehet mellélőni, ugyanakkor a kötet megszületéséhez komoly és gyötrelmes út vezetett, a dokumentumtár folyamatosan bővült.
A kiadványban megtalálható például a művésznő letelepedési engedélye is, amit Brazíliába kért vagy a házassági anyakönyvi kivonata – a dokumentumok mind az élettörténet hitelességét hivatottak alátámasztani. Péter Zsolt elmondta,
A dokumentálódás sokszor nehézkesnek bizonyult, hiszen nem volt könnyű megtalálni a nyomokat, és azokat az embereket, akikkel az 1910-ben született és 1990-ben az Egyesült Államokban elhunyt Karády találkozhatott.
A díva megidézésének intenzív hangulata volt, ennek megteremtésében közrejátszott Vindis Andrea, a Kolozsvári Magyar Színház színészének előadása Szép András zongorakíséretével, a művészek örökzöld Karády-slágereket adtak elő. Vindis Andrea elmondta, Karády legendás alakja nagy elvárások elé állította őt, félve állt a feladat elé, miszerint meg kell idézni „az utánozhatatlan Karádyt”.
Fotó: KMN
A könyv szerzője szerint
Rajongói klubok alakultak, ahol utánozni próbálták őt, divattervezők terveztek neki ruhákat, és egy pillantásával képes volt megigézni mindenkit. Azonban mindig is az elhagyott, szomorú nő volt, ebben is más volt, mint kortársai, nem volt benne meg az a csillogás és tökély, ami akkoriban közkedvelt volt a színésznőknél.
Bár az ő korában nem tartották kifejezetten szépnek, azt mondták rá, hogy jól fotózható. A folytatás kapcsán Péter Zsolt elmondta, hogy továbbra is szeretne foglalkozni a Karády-mítosszal, hiszen bőven van még, mit feltárni a legenda életéből.
Tompa Réka
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!