Fotó: KMN
Karády Katalin, a halhatatlan díva emlékét idézték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen a szerző jelenlétében mutatták be Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét.
2017. augusztus 17., 16:302017. augusztus 17., 16:30
A kötet egyfajta dokumentumtár, ami olyan mozzanatokat is feltár a színésznő-énekesnő életéből, amelyekkel máshol nem találkozhatott a közönség. A rendezvényen felvetődött a kérdés, hogy érdekli-e még Karády az embereket? A szerző válasza az volt, hogy
és erről az is tanúskodik, hogy zsúfolásig megtelt a Györkös Mányi Albert Emlékház. Kovács Attila Zoltán, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott, egy Karády-könyvvel nem lehet mellélőni, ugyanakkor a kötet megszületéséhez komoly és gyötrelmes út vezetett, a dokumentumtár folyamatosan bővült.
A kiadványban megtalálható például a művésznő letelepedési engedélye is, amit Brazíliába kért vagy a házassági anyakönyvi kivonata – a dokumentumok mind az élettörténet hitelességét hivatottak alátámasztani. Péter Zsolt elmondta,
A dokumentálódás sokszor nehézkesnek bizonyult, hiszen nem volt könnyű megtalálni a nyomokat, és azokat az embereket, akikkel az 1910-ben született és 1990-ben az Egyesült Államokban elhunyt Karády találkozhatott.
A díva megidézésének intenzív hangulata volt, ennek megteremtésében közrejátszott Vindis Andrea, a Kolozsvári Magyar Színház színészének előadása Szép András zongorakíséretével, a művészek örökzöld Karády-slágereket adtak elő. Vindis Andrea elmondta, Karády legendás alakja nagy elvárások elé állította őt, félve állt a feladat elé, miszerint meg kell idézni „az utánozhatatlan Karádyt”.
Fotó: KMN
A könyv szerzője szerint
Rajongói klubok alakultak, ahol utánozni próbálták őt, divattervezők terveztek neki ruhákat, és egy pillantásával képes volt megigézni mindenkit. Azonban mindig is az elhagyott, szomorú nő volt, ebben is más volt, mint kortársai, nem volt benne meg az a csillogás és tökély, ami akkoriban közkedvelt volt a színésznőknél.
Bár az ő korában nem tartották kifejezetten szépnek, azt mondták rá, hogy jól fotózható. A folytatás kapcsán Péter Zsolt elmondta, hogy továbbra is szeretne foglalkozni a Karády-mítosszal, hiszen bőven van még, mit feltárni a legenda életéből.
Tompa Réka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!