Az 1945-1965 közti periódus ötven erdélyi magyar képzőművészeti alkotását mutatja be az Erdélyi Művészeti Központ pénteken megnyílt harmadik tárlata a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2013. szeptember 22., 15:012013. szeptember 22., 15:01
2013. szeptember 22., 15:032013. szeptember 22., 15:03
A Szocrelatív – Erdélyi magyar művészet 1945-1965 között című kiállítás a kommunizmus első két évtizedében zajló művészeti életet próbálja áttekinteni, érthetővé tenni a kor hatalmi- kulturális közegét, felfedni a kortól független szociális és művészeti vonatkozásokat. Abodi Nagy Béla, Benczédi Sándor, Bene József, Bordi András, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Kosztándi Katalin, Kosztándi Jenő, Mattis-Teutsch János, Márton Árpád, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Nagy Albert, Nagy Imre, Plugor Sándor, Puskás Sándor, Szervátiusz Jenő, Szopos Sándor, Vetró Artúr és mások munkáit különböző nyilvános és magángyűjtemények anyagából válogatták össze.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója megnyitó beszédében leszögezte,: „kanonizáló munkát igényel ez a korszak, hiszen az alkotók és művek egyaránt ismeretlenek a szélesebb közönség számára.\" Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte, bátor kiállítás ez: olyan időszakot próbál bemutatni, amely elől menekülnénk, hiszen múltunknak olyan része, amelyről nem szívesen veszünk tudomást. „A múltunkat azonban csak úgy tudjuk értelmezni, ha szembenézünk vele. Ennek az időszaknak a színházi, irodalmi, költészeti és képzőművészeti alkotásaiban felfedezhetjük a diktatúra elnyomó erejét, de a kiútkeresést is, amelyet leginkább az iróniában érhetünk tetten\" – mutatott rá Kelemen Hunor.
Székely Sebestyén György műkritikus, a kolozsvári Quadro Galéria vezetője kifejtette, a korszakban domináltak az életképek, a természeti képek, ezzel keresték a művészek a kiutat a kényszerű sablonok közül, a szocreál stílus kényszerítő hatása alól. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, ez a tárlat is hozzájárul az 1990-ben megkezdett folyamat kiteljesítéséhez, hiszen megismerteti közönséggel a meg nem alkuvó művészeket, akik kikerültek a kánonból abban az időben, amikor nem létezhetett szabad művészet, amikor a hatalom elvtelen opportunistákat halmozott el díjakkal. Az október 20-ig megtekinthető tárlat kurátora, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész kiadványt is készített a kiállításról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!