Az 1945-1965 közti periódus ötven erdélyi magyar képzőművészeti alkotását mutatja be az Erdélyi Művészeti Központ pénteken megnyílt harmadik tárlata a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2013. szeptember 22., 15:012013. szeptember 22., 15:01
2013. szeptember 22., 15:032013. szeptember 22., 15:03
A Szocrelatív – Erdélyi magyar művészet 1945-1965 között című kiállítás a kommunizmus első két évtizedében zajló művészeti életet próbálja áttekinteni, érthetővé tenni a kor hatalmi- kulturális közegét, felfedni a kortól független szociális és művészeti vonatkozásokat. Abodi Nagy Béla, Benczédi Sándor, Bene József, Bordi András, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Kosztándi Katalin, Kosztándi Jenő, Mattis-Teutsch János, Márton Árpád, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Nagy Albert, Nagy Imre, Plugor Sándor, Puskás Sándor, Szervátiusz Jenő, Szopos Sándor, Vetró Artúr és mások munkáit különböző nyilvános és magángyűjtemények anyagából válogatták össze.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója megnyitó beszédében leszögezte,: „kanonizáló munkát igényel ez a korszak, hiszen az alkotók és művek egyaránt ismeretlenek a szélesebb közönség számára.\" Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte, bátor kiállítás ez: olyan időszakot próbál bemutatni, amely elől menekülnénk, hiszen múltunknak olyan része, amelyről nem szívesen veszünk tudomást. „A múltunkat azonban csak úgy tudjuk értelmezni, ha szembenézünk vele. Ennek az időszaknak a színházi, irodalmi, költészeti és képzőművészeti alkotásaiban felfedezhetjük a diktatúra elnyomó erejét, de a kiútkeresést is, amelyet leginkább az iróniában érhetünk tetten\" – mutatott rá Kelemen Hunor.
Székely Sebestyén György műkritikus, a kolozsvári Quadro Galéria vezetője kifejtette, a korszakban domináltak az életképek, a természeti képek, ezzel keresték a művészek a kiutat a kényszerű sablonok közül, a szocreál stílus kényszerítő hatása alól. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, ez a tárlat is hozzájárul az 1990-ben megkezdett folyamat kiteljesítéséhez, hiszen megismerteti közönséggel a meg nem alkuvó művészeket, akik kikerültek a kánonból abban az időben, amikor nem létezhetett szabad művészet, amikor a hatalom elvtelen opportunistákat halmozott el díjakkal. Az október 20-ig megtekinthető tárlat kurátora, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész kiadványt is készített a kiállításról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!