2012. október 09., 11:402012. október 09., 11:40
A díjazott nevét csütörtökön délben hozza nyilvánosságra a Svéd Akadémia.
A kanadai Alice Munro, az amerikai Don DeLillo és Philip Roth neve újra és újra felmerül a találgatásokban, de az esélyesek között emlegetik Naval el-Szaadávi egyiptomi írónőt, valamint egy másik amerikait, N. Scott Momadayt is.
„Csak találgatni és spekulálni tudok, de ez szórakoztató és rendkívül izgalmas” – mondta Elisabeth Grate, annak a kiadóháznak a munkatársa, aki megjelentette svéd nyelven Jean-Marie Gustave Le Clézio, a 2008-as irodalmi Nobel-díjas műveit.
„Sosem lehet tudni vagy kitalálni, hogy kit választ ki a Svéd Akadémia” – jegyezte meg Lina Kalmteg, a Svenska Dagbladet című napilap irodalmi kritikusa. Szerinte valószínű, hogy a tavaly díjazott svéd költő, Tomas Tranströmer után nem költőt, hanem prózaírót részesít előnyben az akadémia, az pedig biztosra vehető, hogy nem svéd lesz az idei választott.
Grate szerint észak-amerikai író, Don DeLillo vagy Philip Roth lehet a befutó, de a kiadó egy nővel is „elégedett lenne”. Mint egy másik ház, a Norstedts munkatársa, Susanna Romanus fogalmazott, mindig időszerű nőt választani, mert nagyon kevés a női Nobel-díjas. 1901 óta mindössze 12 női irodalmi díjazott volt az eddigi 108 között. Többek közt épp ezért szerepel a várományosok között az egyiptomi Naval el-Szaadávi. Ha az akadémia őt választaná, az az arab világ számára is nagy elismerés lenne. Szintén komoly esélye van a hozzáértők szerint a novellista Alice Munrónak és Anne Carson költőnek. Nádas Péter magyar író neve szintén évek óta szerepel az esélyesek között.
Valószínűtlen azonban, hogy 40 év körüli vagy annál fiatalabb szerzőre esne a választás. Az irodalmi Nobel eddigi legfiatalabb kitüntetettje a brit Rudyard Kipling volt a maga 42 évével, de Albert Camus is csak 44 éves volt, amikor megkapta a díjat (a legidősebb Doris Lessing volt 88 évesen 2007-ben). A kitüntetettek átlagéletkora 64 év, ha most 40 év körüli írót választanának, az a szakemberek szerint „szenzációszámba menne”. Mindazonáltal ebben a korosztályban is mutatkozik esélyes, mégpedig a francia Nina Bouraoui. Az irodalmi Nobel-díjat eddig mindössze négy alkalommal ítélték oda megosztva, így ennek sincs túl nagy valószínűsége.
A kitüntetést két alkalommal nem vették át. A szovjet Borisz Paszternak ugyan elfogadta a díjat 1958-ban, de aztán politikai nyomásra elutasította. Jean-Paul Sartre pedig azért mondott nemet 1964-ben, mert soha semmilyen díjat és elismerést nem fogadott el. Magyarországnak egyetlen irodalmi Nobel-díjasa van Kertész Imre személyében, aki 2002-ben kapta meg az elismerést.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.