
Fotó: Biró István
2008. november 12., 15:152008. november 12., 15:15
Az Európai Színházi Unió 17. Fesztiválja keretében hétfőn átadták a Kolozsvári Állami Magyar Színház több mint egy évtizede épülő, száz férőhelyes stúdióját. Az egymillió-hatszázhúszezer eurós befektetéssel elkészült új játszóhelyet a legmodernebb európai fény- és hangtechnikával szerelték fel, a nézőtér és a játéktér különböző alakzatokba rendezhető, az épület alsó szintjén pedig a kellék- és a díszletraktár kapott helyet. A személyszállító lift segítségével a mozgássérültek is akadálytalanul látogathatják az emeleti stúdiótermet.
„Caragialét parafrazálva: évszázados harcok után, melyek tizenegy évig tartottak, megvalósult a Kolozsvári Állami Magyar Színház ötvenéves álma” – kezdte megnyitóbeszédét Tompa Gábor, az intézmény igazgatója, aki a kortárs magyar és egyetemes drámairodalom alkotásain és kísérleti műveken alapuló repertoárt szán az új játszóhelynek. „A stúdió rendeltetése, hogy repertoárjában és művészi eszközeiben is különbözzék mindattól, amit eddig a nagyszínpadon valósítottunk meg” – mondta az igazgató-rendező.
Színház- és filmtörténeti érdekesség, hogy egy évszázaddal ezelőtt a mai korszerű stúdió helyén, a Szamos-parton Janovics Jenő színész, rendező filmstúdiója állt, amelyben az Alexander Korda és Michael Curtiz néven Hollywoodban világhírűvé vált Korda Sándor és Kertész Mihály is forgatott. Később évekig raktárként működött az épület, ahonnan csigaszerkezeteken kötelekkel vonszolták át a díszletelemeket a színházba.
A színház szeptemberi sajtótájékoztatóján Tompa Gábor arról számolt be, hogy a stúdió elnevezésekor két kiemelkedő színházi alkotó neve került szóba: Janovics Jenőé és Harag Györgyé, utóbbit azonban elvetették, mert egy itthoni magyar társulat – a szatmárnémeti – már viseli a rendező nevét, és a stúdióterem a magyar filmgyártás úttörőjeként is ismert Janovics Jenő egykori kolozsvári színházigazgatónak állít majd emléket. A hétfői avatóünnepségen derült ki, hogy a Janovics filmstúdiója helyén álló új épület mégsem veszi fel az alkotó nevét. „Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színháztudomány és Televízió Karán már van egy Janovicsról elnevezett terem, és részben ez módosította az elképzeléseinket.
Ugyanakkor úgy vélem, hogy a stúdió nevének is tükröznie kell a rendeltetését: itt most nem a múltba, hanem a jövőbe fogunk nézni” – ismertette a színház döntését az igazgató. Az új stúdióban a portugál Teatro da Rainha előadását láthatta először a közönség: a német Herbert Achternbusch kétszereplős Ella című darabját Fernando Mora Ramos állította színre, egyik szerepet maga a rendező alakította.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.