Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn
A magyar történelem kevés dicsőséges, vagy annak vélt momentum történetét már számtalanszor elmesélték, de a pozitív, akár identitásképző, de legalábbis szórakoztató történelmi sztorikra azóta is nagy az igény: ezt bizonyítja a Kincsem című film sikere is.
2018. január 15., 11:582018. január 15., 11:58
A közvélekedés szerint Mátyás király óta a magyar történelem nem igazán bővelkedik a dicsőséges, illetve legalábbis pozitív eseményekben, hiszen hazánk nagy része török megszállás vagy befolyás alá került, a török kiűzése után a Habsburg királyaink elleni szabadságharcainkat menetrend szerint elveszítettük, és a világháborúkat is sikerült úgy zárnunk, hogy még a vesztesek közül is mi kaptuk a legsúlyosabb büntetéseket.
A kevés dicsőséges, vagy annak vélt momentum történetét már számtalanszor elmesélték, de a pozitív, akár identitásképző, de legalábbis szórakoztató történelmi sztorikra azóta is nagy az igény: ezt bizonyítja a Kincsem című film sikere is, amely
Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn
Pedig, tény ami tény, a történelmi hűség nem erőssége a filmnek, de mentségére szolgáljon, hogy határozottan nem is törekedett erre. Az újkori magyar történelem legsikeresebb szakaszának tekinthető kiegyezés idején játszódó film a „magyar csodaként” ismert angol telivér kanca történetét meséli el, „aki” 54 futama alatt sem talált legyőzőre, így öregbítve a magyarok, de legalábbis a magyar versenylótenyésztés hírnevét a nagyvilágban.
Csakhogy nem a szokványos történelmi filmek stílusában, ebben a témában ugyanis az Egri csillagok, illetve a Jókai-adaptációk óta nemigen lehet újat alkotni – a rendszerváltás után készült történelmi filmek minőségéről inkább ne beszéljünk, mert a téma kapcsán most a pozitív magyar vonatkozású eseményekkel foglalkozunk.
A steampunk tulajdonképpen egy történelmi játék, amolyan „mi lett volna, ha” műfaj: rendszerint az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, a viktoriánus aranykorban játszódó történetet jelent, amely az anakronizmusokra épít. A jellegzetes, 19. század végi miliőbe így a 20–21. század megvalósításai is bekerülnek, az automobiloktól vagy bonyolult gépezetektől kezdve a korszerű fegyverekig, de ezek rendszerint az akkori kor technikai megvalósításainak stílusában jelennek meg, vagyis réz, acél és szegecsek láthatók mindenhol, a gőzgépek pedig a korban még ismeretlen gépezeteket hajtanak.
Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn
Nos Herendi Gábor és alkotótársai ilyen messze azért nem mentek, de a steampunk elemek lépten-nyomon feltűnnek az 1870-es években játszódó sztoriban. A legeklatánsabb, enyhén szólva is szájbarágós példa erre a bál, ahol a bálteremben egy kis emelvényen egy gyönyörű, gőzgépmeghajtású automobil makettjét állították fel, de
(miszerint álljunk össze, mint két kicsi legó), az angol zsoké a „lájkolom” kifejezést használja, egy kocsmai bulis jelenetben pedig néhány karakter korabeli, jókora fényképezőgéppel készít „szelfit.”
Arról nem is beszélve, hogy a két főszereplő, Kincsem tulajdonosa, Blaskovich Ernő gróf és szerelme, Klara von Oettingen bőrből készült, színpompás ruhái inkább idéznek egy kortárs fétispartit, mint a 19. századot.
a musicaleket idéző táncjelenet a bálban enyhén szólva is túl sok – nem tűnnek mesterkéltnek, sőt a filmet éppen az teszi szimpatikussá, hogy a kikacsintásokkal folyamatosan jelzi, nem akarja túlságosan komolyan venni önmagát, csupán egy közismert sztorit akar elmesélni úgy, hogy a 21. századi elemeket belekeverve a sztoriba és természetesen a romantikus szálat is vaskosan végigszőve megszólítsa a Facebookon, Instagramon és WhatsAppon szocializált generációt is.
– amikor a nyitányban az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban szerepet vállaló Blaskovichokat kiűzik kastélyukból, a jelenet egyik szereplője válik narrátorrá, hogy az evidenciát a néző szájába rágja – törik meg.
Fotó: Forum Hungary/Szabó Adrienn
Amely azért jó, mert nem akar folyton modoroskodni, többnek látszani annál, ami: valós alapokra építkező, de a tényeket egy szerelmi történet kedvéért igencsak nagyvonalúan kezelő, a nézőket szórakoztatni vágyó, romantikus steampunk sportfilm.
Kincsem - Magyar romantikus kalandfilm, 121 perc, 2017. Rendezte: Herendi Gábor. Szereplők: Nagy Ervin, Petrik Andrea, Kovács Lehel, Gáspár Tibor, Keresztes Tamás, Rátóti Zoltán, Gyabronka József. Írta: Hegedűs Bálint, Herendi Gábor. Kép: Szatmári Péter: Zene: Hrutka Róbert. Értékelés az 1–10-es skálán: 9
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!