
Fotó: A szerző felvétele
2008. május 20., 00:002008. május 20., 00:00
Az ötletgazda és alapító Bálinth Zoltán, a falu szülötte. Annak idején saját magát és a közösséget egyszerre ajándékozta meg, amikor húszéves születésnapján felavatta a múzeumot az unitárius vártemplom bástyájában. A fiatalember egyedül gyűjtötte össze a kincseket, a félhomályos bástyában öntött kályhák, vasalók, mezőgazdasági szerszámok, szövőszék, nagybőgő, tulipános láda, varrottasok és régi írásos dokumentumok várják, hogy újra megcsodálják, körüljárják és kézbe vegyék őket az érdeklődők. A gyűjtemény büszkesége egy 1782-ben kiadott Biblia, és az 1741-ből való Nádudvari Péter Uramnak Predikatzioi című patinás kötet, amit Bethlen Kata adatott ki.
Bálinth Zoltán kiállításának tárgyai többnyire Árkosról és a környékéről kerültek a múzeumba. „Volt, amit ingyen adtak, de sok tárgyat a saját pénzemből vásároltam meg. A faluban tudják, hogy minden régi tárgyi emlékre összekuporgatom a pénzt, mégis előfordul, hogy inkább a régiségkereskedőnek adják a jobb ár reményében. Akkor a szentgyörgyi kereskedő szól nekem, és én visszavásárolom. Azt akarom, hogy itt maradjon a faluban” – meséli Zoltán.
A fiatal múzeumalapító a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeum tevékenységéből inspirálódott. Miután Árkoson összegyűjtött néhány régi tárgyat, elvitte a csernátoni múzeumba, ahol Haszmann Pál helytörténésztől, gyűjtőtől elleste, hogy kell megtisztítani a régiségeket, meghatározni a korukat, a tájegységet, ahol készültek. Két-három év után már Árkoson, a szülői ház nyári konyhájában és a padláson sorakoztak a régiségek. Amikor Székely János, az árkosi unitárius lelkész 1998 tavaszán fölvetette, hogy jó lenne múzeumot létrehozni a faluban, Bálinth Zoltánnak már számottevő gyűjteménye volt. A vártemplom bástyájában barátaival kitakarította és kimeszelte a két kis szobát, ahol hamarosan az ünnepélyes, hivatalos megnyitót is megtartották. Azóta minden évben megnyitnak néhány időszakos és tematikus kiállítást is: kályhákat, hímes tojást, a mindennapi munka szerszámait mutatja be a tájmúzeum. A gyűjtemény rég kinőtte a bástyát, már közel hatezer tárgy szerepel leltáron. Bálinth Zoltán arról álmodik, hogy egyszer felépül az árkosi múzeum épülete, aminek „az egész világ a csodájára jár”.
K. Zs.
Lovagi torna Szentgyörgyön
Tőrrel, karddal, csillogó páncélban rontottak egymásra a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum arénájában – a hátsó udvaron – a kisújszállási Szabad Lovagok Rendjének vitézei. A hétvégén tartott ütközet és harci bemutató díszes középkori ruhájukban csöndben drukkoló udvarhölgyek, szájtátva figyelő felnőttek és gyerekek füzérében zajlott. Utóbbiak között akkor hágott tetőfokára a lelkesedés, mikor a harci bemutató szünetében maguk is kipróbálhatták a kelevézdobást, az íjazást, a közelharcot, magukra ölthették a vérteket és sisakokat. A rendhagyó történelemóra porondmestere, Pádár Gyula Vince, a magyarországi hagyományőrző csoport vezetője szerint a jövőben még több lovaggal, dobosokkal és ágyúkkal térnének vissza, hogy újabb bemutatót tartsanak a szentgyörgyi csatamezőn.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.