2007. november 02., 00:002007. november 02., 00:00
Hogyan határozza meg magát a KO.KE.M? A KO.KE.M – Kortárs Képzõmûvészeti Múzeumot és Galériát a Nyitott Mûhely Egyesület hozta létre 2005-ben. Az intézmény egyrészt gyûjti, dokumentálja és hozzáférhetõvé teszi mindazt, ami a kortárs képzõmûvészetben történik, másrészt galériaként mûködik, ahol idõszakos kiállításokat rendezünk. Egyesületként mûködünk, amely jogi keretet biztosít a múzeum menedzseléséhez. 1999 óta folyamatosan dolgozunk, a munkánk során több koncepció is megfogalmazódott, illetve valósult meg. A tér, amelyben mûködnek, elengedhetetlen feltétele a munkájuknak? Ami a Kossuth utcai helyiségekre vonatkozó bérleti szerzõdés meghosszabbítását illeti: megértem a helyi tanács nézõpontját is, a gazdasági szempontokat. Ha másik termet ajánlanak fel, amely megfelel múzeum és galéria mûködtetésére, elfogadjuk. Reméljük, hogy konszenzus születik a kérdésben. Egy Csíkszeredában botrányosnak számító kiállításukat is felemlegették a tanácsülésen. A KO.KE.M kapcsán többször emlegetett botrányos kiállítás 2002-ben volt, mikor a KO.KE.M még nem is létezett, így fölösleges erre hivatkozni. A mûvészetet amúgy sem lehet keretek közé szorítani. A Nyitott Mûhely támogatott több mûvészt azzal, hogy kiállította munkáikat, de a felelõsség a mûvészé, aki vállalja, hogy munkája tetszik, illetve nem tetszik a közönségnek. A kiállított munkák értékérõl alkotott személyes vélemények nem tekinthetõk szakszerû értékítéletnek. A helyzet értékeléséhez szakembereket is be kell vonni. Úgy érzem, a gyakorlati kérdések érzelmi síkra terelõdtek. Fölösleges személyeskedésnek tartom, ami nem a lényeget érinti, hiszen itt két intézmény közötti jogi természetû kapcsolatról van szó. Korrektnek kell lenni, a többi személyes ügy. Ráduly Róbert polgármester javasolta a tanácsülésen, hogy figyelembe kell venni: Csíkszereda katolikus város, éppen ezért konzervatívabb is. Mennyire ért egyet ezzel a véleménynyel? Hogyan látja a KO.KE.M helyét a város szellemi életében? Nem hiszem, hogy beszélhetünk egységes városszellemiségrõl, sztereotípiának érzem ezt a kijelentést. Nem tartom konzervatív városnak Csíkszeredát. A KO.KE.M egy ajtó, ami kifelé és befelé is nyílik. A múzeum és galéria a kortárs képzõmûvészetet szolgálja, és ehhez biztonságra van szüksége. A KO.KE.M idõvel közönséget vonz, kapcsolatokat alakít ki múzeumokkal, egyetemekkel, mûvészekkel, események lebonyolítását teszi lehetõvé. Mindez nemcsak az intézménynek jó, a város hírnevét is öregbíti. Felvetõdött az is, hogy méltányos-e a többi helyi mûvésszel szemben, ha olyan mûvészeti egyesületet támogat a tanács, amelynek két tagja van. Jogos-e a felvetés, biztosít-e bemutatkozási lehetõséget a múzeum a helyi képzõmûvészeknek? A KO.KE.M-nek nem két tagja van, hanem két vezetõje, Jánosi Antal és én. A támogatás tekintetében pedig nem a tagok száma számít: a város nem egyes személyeket finanszíroz, hanem egy egyesület mûködését, magát a kultúrát, a mûvészetet támogatja. A KO.KE.M szerepét egyébként sokan rosszul értelmezik: a csíkszeredai képzõmûvészek nem hihetik azt, hogy ha létrejött egy képzõmûvészeti múzeum, akkor az automatikusan bemutatkozási lehetõséget is jelent számukra. A mûvész dolga kapcsolatot keresni a múzeummal, pályáznia kell, hogy kiállíthassa mûveit. Ez mindenütt így mûködik. Nem arról van szó, hogy nem támogatjuk a helyi képzõmûvészeket, sõt több javaslatunk volt eddig – például évente ösztöndíjjal támogatni egy-egy helyi képzõmûvészt, vagy mûterem-támogatást biztosítani. Még nagyon az elején vagyunk, elõször ki kell építeni a kapcsolatrendszert, infrastruktúrát, csak akkor beszélhetünk arról, mit jelent a csíki mûvésznek a KO.KE.M. Hogy segíthet például eljuttatni a munkáit az ország más képzõmûvészeti múzeumaiba.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.