Az Oberon, a tündérkirály bemutatója csütörtökön lesz
Fotó: A Kolozsvári Magyar Opera Facebook-oldala
Egy országos és egy ősbemutatóval vág neki az új évadnak az anyagi nehézségekkel szembesülő Kolozsvári Magyar Opera, amely Weber művét és Selmeczi György vígoperáját tűzte műsorára.
2017. szeptember 25., 17:062017. szeptember 25., 17:06
2017. szeptember 25., 17:092017. szeptember 25., 17:09
Carl Maria von Weber operáját, az Oberon, a tündérkirályt mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában szeptember 28-án, Selmeczi György Boldogasszony lovagja című vígoperának ősbemutatójára pedig október 12-én kerül sor – jelentette be hétfőn Szép Gyula igazgató az új évadot beharangozó sajtótájékoztatóján.
Az intézmény vezetője elmondta, anyagiak tekintetében meglehetősen nehéz helyzetben vannak, mert a kormány a legutóbbi költségvetés-kiegészítéskor nem szánt újabb forrásokat a kulturális tárcához tartozó állami intézményeknek.
Emiatt az új előadások kiállítására már nincs pénzük, az erre szánt keret júniusban elfogyott. Szép Gyula elmondta,
„Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sosem volt még olyan örömben részünk, hogy a kormány közép-európai szintre emelte a kollégák bérezését, amely tisztességesnek nevezhető. Másrészt ellehetetlenítik az előadások színre vitelét, a premierekre már júniusban elfogyott a pénz" – magyarázta az opera igazgatója.
Kifejtette, ha nem segíti ki őket a budapesti Művészetek Palotája, akkor az Oberon bemutatóját sem tudnák volna vállalni. Selmeczi György, a produkció rendezője úgy értékelte, hihetetlen paradoxon jellemzi a helyzetet.
– magyarázta. Magáról a Weber operáról elmondta: legtöbben nem ismerik, miközben a nyitányát mindenütt játsszák és tele van olyan slágerekkel, amelyeket mindenki ismer, ugyanis a filharmóniák alaprepertoárjában szerepel.
Hozzáfűzte, a darab egészen elképesztő vokális terhelést jelent az énekeseknek, mintha Weber nem vett volna tudomást az emberi teljesítőképesség határairól. Selmeczi szerint a díszlet- és jelmeztervező is maradandót alkotott, ugyanis
Hozzátette, a Oberon az egyetemes zeneirodalom tekintetében is rendkívül fontos darab, az előadásnak pedig az egész Kárpát-medencei operai élet szempontjából jelentősége van. Szép Gyula azt mondta, második alkalommal fordul elő, hogy egy világszerte ismert operát nem az eredeti nyelven, hanem magyarul adnak elő.
Jankó Zsolt karmester arról beszélt, hogy Weber karmesterként is több operaházban dolgozott, nagyon gyakorlatias színházi ember volt, nem pusztán operát írt, hanem a színpadi hangzás minden momentumát igyekezett zeneileg alátámasztani. Az Oberont romantikus zenekari felállás jellemzi, felvonul a teljes vonós, fúvós és ütős gárda.
Selmeczi György szót ejtett a Boldogasszony lovagja című vígoperájáról is. Mint mesélte: ez az ötödik operája, de egyben az első vígopera. A történet lényege, hogy a kora középkorban egy Nagyvárad melletti kicsi faluban templomot építenek, amelyet Szent Lászlónak szentelnek, de az a gond, hogy Szent László ekkor még nem szent. A falu lakosai kezükbe veszik Szent László szentté avatásának sorsát, ügyük érdekében vaskos parasztszínházi modorban vezetik elő a lovagkirály csodáit.
Szép Gyula arról is tájékoztatott,
Az új évad első felében a Kodály Zoltán emlékév keretében játsszák a Psalmus Hungaricust és a Székely fonót. Ezt megelőzően a Tokos zenekar koncertjére kerül sor, akik eljátsszák a Kodály által összegyűjtött népdalokat, azok eredeti, nyers formájában. Márciusban bemutatják az Othellót és műsoron lesz a Fekete Péter című operett is, amellyel nem titkolt célja az operának, hogy a darab néprészűségének köszönhetően plusz bevételekhez jusson.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!