
Az Oberon, a tündérkirály bemutatója csütörtökön lesz
Fotó: A Kolozsvári Magyar Opera Facebook-oldala
Egy országos és egy ősbemutatóval vág neki az új évadnak az anyagi nehézségekkel szembesülő Kolozsvári Magyar Opera, amely Weber művét és Selmeczi György vígoperáját tűzte műsorára.
2017. szeptember 25., 17:062017. szeptember 25., 17:06
2017. szeptember 25., 17:092017. szeptember 25., 17:09
Carl Maria von Weber operáját, az Oberon, a tündérkirályt mutatják be a Kolozsvári Magyar Operában szeptember 28-án, Selmeczi György Boldogasszony lovagja című vígoperának ősbemutatójára pedig október 12-én kerül sor – jelentette be hétfőn Szép Gyula igazgató az új évadot beharangozó sajtótájékoztatóján.
Az intézmény vezetője elmondta, anyagiak tekintetében meglehetősen nehéz helyzetben vannak, mert a kormány a legutóbbi költségvetés-kiegészítéskor nem szánt újabb forrásokat a kulturális tárcához tartozó állami intézményeknek.
Emiatt az új előadások kiállítására már nincs pénzük, az erre szánt keret júniusban elfogyott. Szép Gyula elmondta,
„Az egyik szemem sír, a másik nevet. Sosem volt még olyan örömben részünk, hogy a kormány közép-európai szintre emelte a kollégák bérezését, amely tisztességesnek nevezhető. Másrészt ellehetetlenítik az előadások színre vitelét, a premierekre már júniusban elfogyott a pénz" – magyarázta az opera igazgatója.
Kifejtette, ha nem segíti ki őket a budapesti Művészetek Palotája, akkor az Oberon bemutatóját sem tudnák volna vállalni. Selmeczi György, a produkció rendezője úgy értékelte, hihetetlen paradoxon jellemzi a helyzetet.
– magyarázta. Magáról a Weber operáról elmondta: legtöbben nem ismerik, miközben a nyitányát mindenütt játsszák és tele van olyan slágerekkel, amelyeket mindenki ismer, ugyanis a filharmóniák alaprepertoárjában szerepel.
Hozzáfűzte, a darab egészen elképesztő vokális terhelést jelent az énekeseknek, mintha Weber nem vett volna tudomást az emberi teljesítőképesség határairól. Selmeczi szerint a díszlet- és jelmeztervező is maradandót alkotott, ugyanis
Hozzátette, a Oberon az egyetemes zeneirodalom tekintetében is rendkívül fontos darab, az előadásnak pedig az egész Kárpát-medencei operai élet szempontjából jelentősége van. Szép Gyula azt mondta, második alkalommal fordul elő, hogy egy világszerte ismert operát nem az eredeti nyelven, hanem magyarul adnak elő.
Jankó Zsolt karmester arról beszélt, hogy Weber karmesterként is több operaházban dolgozott, nagyon gyakorlatias színházi ember volt, nem pusztán operát írt, hanem a színpadi hangzás minden momentumát igyekezett zeneileg alátámasztani. Az Oberont romantikus zenekari felállás jellemzi, felvonul a teljes vonós, fúvós és ütős gárda.
Selmeczi György szót ejtett a Boldogasszony lovagja című vígoperájáról is. Mint mesélte: ez az ötödik operája, de egyben az első vígopera. A történet lényege, hogy a kora középkorban egy Nagyvárad melletti kicsi faluban templomot építenek, amelyet Szent Lászlónak szentelnek, de az a gond, hogy Szent László ekkor még nem szent. A falu lakosai kezükbe veszik Szent László szentté avatásának sorsát, ügyük érdekében vaskos parasztszínházi modorban vezetik elő a lovagkirály csodáit.
Szép Gyula arról is tájékoztatott,
Az új évad első felében a Kodály Zoltán emlékév keretében játsszák a Psalmus Hungaricust és a Székely fonót. Ezt megelőzően a Tokos zenekar koncertjére kerül sor, akik eljátsszák a Kodály által összegyűjtött népdalokat, azok eredeti, nyers formájában. Márciusban bemutatják az Othellót és műsoron lesz a Fekete Péter című operett is, amellyel nem titkolt célja az operának, hogy a darab néprészűségének köszönhetően plusz bevételekhez jusson.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!