Hirdetés

Kétszázhuszonöt éve született Jósika Miklós erdélyi író, a magyar nemzeti regény első jelentős képviselője

Jósika Miklós és Podmaniczky Júlia •  Fotó: OSZK

Jósika Miklós és Podmaniczky Júlia

Fotó: OSZK

Kétszázhuszonöt éve, 1794. április 28-án született Tordán Jósika Miklós báró, író, akadémikus, a magyar nemzeti regény első jelentős képviselője.

MTI

2019. április 28., 12:052019. április 28., 12:05

2019. április 28., 12:062019. április 28., 12:06

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja szerint Jósika Miklós nagy múltú erdélyi arisztokrata család sarja volt, főnemesi ősei, rokonai fontos hivatalokat viseltek. A műveltség szerves része volt életüknek, így a gyermek Jósika szinte egyszerre tanult meg magyarul, németül és latinul, később franciául és angolul, s éppoly szenvedélyesen olvasott, mint lovagolt.

Elsősorban a történelmi művek érdekelték. Kamaszkorában verseket is írt, amelyek Magyarosközi Gábor álnéven folyóiratokban jelentek meg. A kolozsvári konviktusban jogot tanult, majd tanulmányai végeztével katona lett. A napóleoni háborúk idején Szászországban és Galíciában szolgált, 1813-tól Itáliában állomásozott. 1814-ben főhadnaggyá, majd kapitánnyá léptették elő, 1815-ben az osztrák csapatokkal vonult be Párizsba.

Hirdetés

A francia fővárosban ismerkedett meg a felvilágosodás irodalmával, a bontakozó romantikával, s ennek hatására elhatározta, hogy – odahagyva a katonaéletet – író lesz.

Kezdetben német nyelvű drámákkal próbálkozott, de nem találta meg az igazi hangját. 1817-ben megnősült. Felesége, Kállay Erzsébet szép, de kicsinyes és önző asszony volt, aki értetlenül fogadta férje műveltség iránti vonzalmát, írói törekvéseit. A házasság hamarosan ellenségeskedésbe fordult, s Jósika végül feleségét és gyermekeit elhagyva szurduki birtokára költözött. Az 1830-as évektől – Wesselényi Miklós báró barátjaként – részt vett az erdélyi közéletben, politikai tárgyú röpiratokat írt, amelyek akadémiai dicséretben is részesültek. 1835-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, egy évvel később rendes tagjává választották.

1836-ban Pestre költözött, s kiadatta Abafi című regényét, melynek megjelenésekor első kritikusa, Szontagh Gusztáv így kezdte kritikáját: „Uraim, le a kalappal!” A mai olvasó számára már nem is kicsit nehézkes nyelvezetű mű

a Walter Scott-i történelmi regény hagyományait követi, az erdélyi múlt rendkívül színes rajza, a szemléletesen megformált alakok méltán tették népszerűvé kora olvasóinak körében.

1848-ig legjobb időszaka következett, egymás után születtek regényei: A könnyelműek (1837), A csehek Magyarországban (1839), Zrínyi, a költő (1843), Ifjabb Békesi Ferenc kalandjai (1844-45), Akarat és hajlam (1846), Egy kétemeletes ház Pesten (1847), Jósika István (1847).

Az írás mellett a közéletben is hasonló lendülettel tevékenykedett. 1838-ban tagja, majd 1842-ben elnöke lett a Kisfaludy Társaságnak. Az 1848-as forradalom idején Kossuth mellett állt, a felsőház és az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, majd 1849-ben a legfelsőbb törvényszék főbírája volt.

A sikerrel együtt a boldog szerelmet is megtalálta Podmaniczky Júlia személyében. Választottját azonban nem vehette nőül, mert felesége hallani sem akart a válásról, és a Szentszék sem adta meg erre az engedélyt, Júlia azonban így is vállalta szerelmét. Tizenegy év után Jósika, megunva az egyházi hercehurcát, áttért a református vallásra, amely lehetővé tette a házassági kötelék felbontását, és 1847-ben összeházasodott Júliával. A szabadságharc bukása után emigráltak, előbb Lipcsébe, majd Brüsszelbe mentek. Itthon Jósikát távollétében halálra ítélték, és nevét az akasztófára szögezve jelképesen (in effigie) kivégezték.

Az emigráció első évei nehezen teltek, anyagi nehézségekkel kellett szembenézniük. Jósika németül írt gyengén fizető regényeket, Júlia pedig csipkekereskedést nyitott, s ő maga is írogatott. Csaknem tíz évnek kellett eltelnie, hogy végre gondtalanul éljenek, s Jósika művei idegen földön is sikert arassanak. Közben magyar nyelvű regényekkel is próbálkozott, amelyek Magyarországon névtelenül jelentek meg, s nem is igazán forgatták őket.

1860-ban Drezdába költöztek, ahol Jósika tevékeny részt vállalt a magyar emigráció szervezkedéseiben, egy ideig az emigráció sajtóirodáját is vezette. 1860 után visszatérhetett volna Magyarországra, csakhogy akkor ez már nem állt szándékában, újabb regényeit viszont, immáron nevével kiadták szülőhazájában.

Jósika 1865-ben ismét komolyabb vállalkozásba fogott, emlékiratait kívánta megírni, de ez csak részben sikerült. 1865. február 27-én, hosszas betegeskedés után Drezdában meghalt. Itthon nemzeti gyásszal fogadták halálhírét, Jókai gyászbeszédében azt mondta, Jósika volt a magyar regényírás kezdete.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 26., szerda

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál

Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.

Bábszínház felnőtteknek is: újdonságokkal rukkol elő a jubiláló WonderPuck fesztivál
Hirdetés
2026. augusztus 26., szerda

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből

A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.

Picasso vendégségben: Temesváron nyílik kiállítás a kubizmus atyjának műveiből
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.

Elhunyt Nádas Péter
Elhunyt Nádas Péter
2026. augusztus 26., szerda

Elhunyt Nádas Péter

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
Hirdetés