
Fotó: A szerző felvétele
Lovakat ábrázoló vázlatok és néhány kész munka között tevékenykednek a képzőművészek, hogy ki-ki a maga szemszögéből papírra, vászonra álmodja a témát: az egyik legrégebbi magyar népmesét, a Fehérlófiát. A háromszéki Incitato művésztábort idén 15. alkalommal szervezte meg Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész és Tóth Ferenc mecénás. A művésztelep – amelyen 18 bel- és külföldi képzőművész vesz részt – lassan a végéhez közeledik. A grafikusok, textilművészek, festők, keramikusok és szobrászok Daragus Attila vendégszeretetét élvezik a hét végéig Bálványosfürdőn, ahol az üzletember által felajánlott vendégházakban laknak. Az eddigi évek hagyományait követve több alkalommal is terepen voltak, néhány ménest látogattak meg. Az alkotók szemlátomást sokat merítenek a terepgyakorlatok élményeiből. Csutak Levente brassói képzőművészt (képünkön) minuciózus, aprólékos kivitelezésű grafikáiról ismerjük, és a Bálványosfürdőn készülő műve sem tér el technikájában az eddigiektől: hajszálvékony tustintavonásokból körvonalazódik a legenda. Erőteljes, legendabeli paripa gyomrából kívánkozik ki az emberi embrió, a Fiú, a lóalak fölött nagy erejű vitéz. Amint a Krónikának elmondta, Fehérlófia emberfeletti erejét ragadta ki a meséből, a mesehőssel való azonosulási vágyát érzékeltetve. Dimény András brassói képzőművész éppen a kiállítás plakátját festette, amikor beszélgettünk vele. Háta mögött ott sorakoznak a kiállításra szánt festmények: rajtuk a fehér és a kék szín van túlsúlyban, a képeket csak érdekesebbé, kontrasztosabbá teszi a néhány mélyvörös ecsetvonás. Készségesen szolgált magyarázattal is: a fehér szín a tisztaságot, a szakralitást szimbolizálja. Fehér színű a képen látható ló, hiszen a régi népek ezt az állatot istenként tisztelték. A ló lábai között kék figura, a Fiú körvonalazódik: ez a szín a művész értelmezésében a földi világot jelképezi. A táborzáró tárlatot vasárnap 12 órától tekinthetik meg az érdeklődők a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.