Kelet-európai Faust-történet örök kísértésekről – Václav Havel-darabot mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Felidézte, hogy Havel összesen 5 évet ült börtönben, mert egyik kidolgozója volt a Charta 77-nek: az 1977-ben a kommunista Csehszlovákiában indult emberi jogi és polgárjogi mozgalomnak. A rendező elmondta, Havel azon kevés nagy egyéniségek egyike Csehországban, akikkel az ember ma is azonosulni tud, ezen túl művész, író, színházi ember is volt, Kísértés című darabja pedig ma is aktuális. Úgy fogalmazott,

Dočekal arról is beszélt, hogy Havel emlékirataiból tudni: a börtönben olvasta Thomas Mann Doktor Faustusát, úgy, hogy abban az időben a foglyok hetente egy könyvet kölcsönözhettek ki, de nem azt, amit választottak, hanem amit adtak nekik, és ő éppen a Faust-történetet kapta kézhez.

Aztán azt is leírja, hogy amíg a darabot írta, sok fura dolog esett meg vele: ráesett a polc, két hétre belázasodott, áramszünetek történtek. Bár Havel nem volt ezoterikus alkat, de azt írta: megélte a rossz erőkkel kapcsolatos tapasztalatait” – fejtette ki Dočekal.

egyezségre jussunk vele, vagy legalább elfordítsuk tőle a fejünket, nehogy megégessük magunkat, nevezzük a Rosszat akár ördögnek, ellenőrizetlen erőnek, vagy a szabad életet maga alá gyűrő ideológiának. Václav Havel egy volt azon kevesek közül, akik nem féltek nemet mondani az ördögnek, bár voltak kétségei, hogy legalább részben nem adta-e meg magát a kísértésnek, és nem próbált-e egyezséget kötni vele.”

Az előadásban fellépő színészek elmondták, örülnek, hogy a rendezővel dolgozhatnak, hiszen nagyon idényes munkát végeznek együtt, kihívást is jelent számukra az előadásban játszani.

A Fousztka figuráját játszó Bodolai Balázs elmondta, a darab több nagyon fontos kérdést is felvet. „Ilyen kérdéseket: vajon csak ez a világ létezik, amiben élünk, vagy azon túl is létezik valami? Mindenképpen ki vagyunk téve valamilyen hatalomnak, a kérdés csak az, ezt hogyan kezeljük? Elfogadjuk életünk kereteit? Milyen árat vagyunk hajlandóak fizetni útkereséseinkért? Faust nem kimondottan pozitív figura, mint ahogy én magam sem vagyok mindig jó ember.

Bocskai Gyopár jelmeztervező azt mondta, jól együttműködtek a rendezővel, és a próbafolyamat vége felé már sikerült megbirkózniuk a felmerülő nehézségekkel.

A kutatólabor főnökét játszó Dimény Áron azt mondta, a „világ legjobb nevű szerepét” játssza, amely gazdag szerepként lehetővé teszi számára, hogy „elmehet színészi szélsőségekig”. A főnök helyettesét játszó Váta Lóránd azt mondta, nem szereti a szerepet, hiszen ő 1989 előtt volt kamasz, és rengeteg igazságtalansághoz köthető rossz emléke fűződik ehhez a korszakhoz, amiben a darab játszódik. Orbán Attila azt mondta, ő több szerepet játszik, de nem árulja el, hogy kiket, mindenesetre övé a „legmisztikusabb” figura. A Vilma nevű tudóst játszó Albert Csilla elmondta, harmadszor dolgozik a prágai rendezővel, és nagyon örül ennek a közös munkának is,

Daradics Hannah játssza Margarétának, a titkárnőnek a szerepét. Mint mondta, érdekes a figura, ugyanis Faust szerelmének, Margitnak, valamint Hamlet Oféliájának egyfajta ötvözete. András Gedeon a táncos szerepében lép színpadra. Mint fogalmazott, az általa megformált alak kreált, mesterséges.

Marosán Csaba arról beszélt, hogy a darab azért is aktuális, mert a mai emberek, a fiatalok közül is sokan vannak, akik „belemerülnek mindenféle, valláson túli okkultizmusokba”.

Michal Dočekal a végén úgy összegzett, öröm a kolozsvári társulattal együtt dolgozni

Az előadást a premiert követően október 12-én, majd 20-án is láthatja a közönség. A Kísértés című produkcióról további részletek itt találhatóak.

korábban írtuk

Anyagi nehézségekkel küzd a Kolozsvári Állami Magyar Színház, bizonytalanságok közepette terveznek évadot

Egyelőre nincsen megfelelő költségvetése a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, így csak nagyon visszafogottan tudnak tervezni, sok a kérdőjel az új évad körül – jelentette be Tompa Gábor igazgató az intézmény keddi sajtótájékoztatóján.