Hirdetés

Kelet-európai Faust-történet örök kísértésekről – Václav Havel-darabot mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház

színház

Bocskai Gyopár jelmeztervező, Michal Dočekal rendező, Szabó G. László, a rendező munkatársa, tolmácsa és Tompa Gábor igazgató a színházi sajtótájékoztatón

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Václav Havel író, néhai cseh államfő, darabját, a Kísértést mutatja be évada első premierjeként a Kolozsvári Állami Magyar Színház pénteken. A produkcióról – amelyet a a kincses városban immár harmadszor rendező prágai Michal Dočekal állít színpadra – a keddi sajtótájékoztatón az alkotók elmondták: a darab fontos kérdése, hogy mennyire vagyunk képesek az önámításra, hazudni magunknak, és mi mindent vagyunk hajlandók elkövetni, hogy igazoljuk önnön bukásainkat.

Kiss Judit

2025. október 07., 17:272025. október 07., 17:27

2025. október 08., 11:152025. október 08., 11:15

Egyfajta kelet-európai Faust-történet a Kísértés, amelyet Václav Havel darabjából állít stúdiószínpadra Michal Dočekal prágai rendező a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A bemutatót pénteken tartják, Václav darabjának gondolatiságáról, az előadás próbafolyamatáról kedden tartottak sajtótájékoztatót. Tompa Gábor igazgató Michal Dočekal rendezővel, a szlovákiai Szabó G. Lászlóval, a rendező munkatársával és tolmácsával, Bocskai Gyopár jelmeztervezővel, valamint az előadásban fellépő színészekkel együtt közelítette meg a társulat új évadának első premierjét. Tompa Gábor kiemelte, Dočekal harmadszor rendez a kincses városban a társulattal – korábban az Őfelsége pincére voltam című előadást, valamint a Kafka Amerikájából készült produkciót jegyezte –, ezen kívül négy ízben láthatta prágai rendezéseit az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál közönsége az elmúlt évtizedben. Mint fogalmazott, Michal Dočekal ekképpen immár a színház „házi rendezőjének” számít.

színház Galéria

Az előadásban fellépő színészek szerepük megformálásáról, a próbafolyamatról beszéltek

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Azért esett a választásunk Havel darabjára, mert a 35 éve történt rendszerváltás óta Kelet-Közép-Európában

Hirdetés

ő volt azon kevés államfők egyike, akinek transzparens, tiszta erkölcsű volt a múltja, és aki megpróbálta összebékíteni a politikumot a moralitással, ami nagyon nehéz” – mondta Tompa Gábor.

Felidézte, hogy Havel összesen 5 évet ült börtönben, mert egyik kidolgozója volt a Charta 77-nek: az 1977-ben a kommunista Csehszlovákiában indult emberi jogi és polgárjogi mozgalomnak. A rendező elmondta, Havel azon kevés nagy egyéniségek egyike Csehországban, akikkel az ember ma is azonosulni tud, ezen túl művész, író, színházi ember is volt, Kísértés című darabja pedig ma is aktuális. Úgy fogalmazott,

a darab fontos kérdése, hogy mennyire vagyunk képesek az önámításra, mennyire vagyunk képesek hazudni önmagunknak, és mi mindenre vagyunk képesek, hogy igazoljuk önnön bukásainkat.

Dočekal arról is beszélt, hogy Havel emlékirataiból tudni: a börtönben olvasta Thomas Mann Doktor Faustusát, úgy, hogy abban az időben a foglyok hetente egy könyvet kölcsönözhettek ki, de nem azt, amit választottak, hanem amit adtak nekik, és ő éppen a Faust-történetet kapta kézhez.

Idézet
„Havel leírja, hogy amikor kézbe vette, a könyv éppen az utószónál nyílt ki, ahol ez a mondat szerepelt: »a véletlen a sors ajándéka«.

Aztán azt is leírja, hogy amíg a darabot írta, sok fura dolog esett meg vele: ráesett a polc, két hétre belázasodott, áramszünetek történtek. Bár Havel nem volt ezoterikus alkat, de azt írta: megélte a rossz erőkkel kapcsolatos tapasztalatait” – fejtette ki Dočekal.

színház Galéria

Michal Dočekal, Szabó G. László és Tompa Gábor a Kísértések című előadás sajtótájékoztatóján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az előadás ismertetőjében Dočekal így fogalmaz: ,„Havel azt írja: Az ördög az álcázás mestere, és elképzelhető-e okosabb álca, mint amilyet az újkori hitetlenség kínál számára?

Idézet
Az ördög legjobb trükkje meggyőzni a világot arról, hogy nem létezik. Mi mégis mindig kísértésbe esünk, hogy kompromisszumot kössünk a Rosszal,

egyezségre jussunk vele, vagy legalább elfordítsuk tőle a fejünket, nehogy megégessük magunkat, nevezzük a Rosszat akár ördögnek, ellenőrizetlen erőnek, vagy a szabad életet maga alá gyűrő ideológiának. Václav Havel egy volt azon kevesek közül, akik nem féltek nemet mondani az ördögnek, bár voltak kétségei, hogy legalább részben nem adta-e meg magát a kísértésnek, és nem próbált-e egyezséget kötni vele.”

Az előadásban fellépő színészek elmondták, örülnek, hogy a rendezővel dolgozhatnak, hiszen nagyon idényes munkát végeznek együtt, kihívást is jelent számukra az előadásban játszani.

A kísérleti kutatóintézetben játszódó történet főhőse Dr. Henrik Fousztka tudós (a név a Faust névre utal, a szerepet Bodolai Balázs játssza), aki nem egyértelműen pozitív figura: alkut köt a rokkantnyugdíjas Fisztulával (Mefisztó), akit Bács Miklós alakít.

A Fousztka figuráját játszó Bodolai Balázs elmondta, a darab több nagyon fontos kérdést is felvet. „Ilyen kérdéseket: vajon csak ez a világ létezik, amiben élünk, vagy azon túl is létezik valami? Mindenképpen ki vagyunk téve valamilyen hatalomnak, a kérdés csak az, ezt hogyan kezeljük? Elfogadjuk életünk kereteit? Milyen árat vagyunk hajlandóak fizetni útkereséseinkért? Faust nem kimondottan pozitív figura, mint ahogy én magam sem vagyok mindig jó ember.

Idézet
Szakmánk előnye, hogy színészt az ehhez hasonló próbafolyamat szembesíti félelmeivel, a benne lévő rosszal – az lenne jó, ha a munka végére valamennyit fel is tudna oldaná ezekből, el tudna tőlük búcsúzni” – mondta a főszerepet alakító művész.

Bocskai Gyopár jelmeztervező azt mondta, a próbafolyamat során végig nagyon jól együttműködtek a rendezővel.

A kutatólabor főnökét játszó Dimény Áron azt mondta, a „világ legjobb nevű szerepét” játssza, amely gazdag szerepként lehetővé teszi számára, hogy „elmehet színészi szélsőségekig”. A főnök helyettesét játszó Váta Lóránd azt mondta, nem szereti a szerepet, hiszen ő 1989 előtt volt kamasz, és rengeteg igazságtalansághoz köthető rossz emléke fűződik ehhez a korszakhoz, amiben a darab játszódik. Orbán Attila azt mondta, ő több szerepet játszik, de nem árulja el, hogy kiket, mindenesetre övé a „legmisztikusabb” figura. A Vilma nevű tudóst játszó Albert Csilla elmondta, harmadszor dolgozik a prágai rendezővel, és nagyon örül ennek a közös munkának is,

a Havel-anyaggal pedig nem volt könnyű dolgozni: megfogalmazása szerint „olyan volt, mintha egy mocsárban törnénk előre”.

színház Galéria

Michal Dočekal prágai rendező és a szlovákiai Szabó G. László, a rendező munkatársa, tolmácsa

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Vindis Andrea kiemelte, Dočekal az a rendező, aki a legapróbb részletekre is nagyon odafigyel. Laczkó Vass Róbert azt mondta, mint minden darabban, Havel darabjában is vannak nagyon túlírt karakterek, de vannak olyanok is, amelyeknek a körvonalai „pontokkal van megrajzolva”.

Idézet
„A rendező hagyja, hogy kipróbáljuk magunkat ezen pontok összekötésében. A darab egyik kérdése pedig, hogy ezek a tudósok csak pótcselekvésekben léteznek-e, avagy valóban kutatnak valamit” – fogalmazta meg Laczkó Vass Róbert.

Daradics Hannah játssza Margarétának, a titkárnőnek a szerepét. Mint mondta, érdekes a figura, ugyanis Faust szerelmének, Margitnak, valamint Hamlet Oféliájának egyfajta ötvözete. András Gedeon a táncos szerepében lép színpadra. Mint fogalmazott, az általa megformált alak kreált, mesterséges.

Idézet
„Ha nem beszélnénk róla, talán nem is létezne, ugyanakkor azt érzem, hogy van benne valami profetikus vonás” – mondta András Gedeon.

Marosán Csaba arról beszélt, hogy a darab azért is aktuális, mert a mai emberek, a fiatalok közül is sokan vannak, akik „belemerülnek mindenféle, valláson túli okkultizmusokba”.

Michal Dočekal a végén úgy összegzett, öröm a kolozsvári társulattal együtt dolgozni

Idézet
„A söreitek nem annyira jók és zamatosak, mint a mienk, a cseheké, viszont kitűnő színészeitek vannak, és ez a fontosabb” – fogalmazott nevetve.

Az előadást a premiert követően október 12-én, majd 20-án is láthatja a közönség. A Kísértés című produkcióról további részletek itt találhatóak.

korábban írtuk

Anyagi nehézségekkel küzd a Kolozsvári Állami Magyar Színház, bizonytalanságok közepette terveznek évadot
Anyagi nehézségekkel küzd a Kolozsvári Állami Magyar Színház, bizonytalanságok közepette terveznek évadot

Egyelőre nincsen megfelelő költségvetése a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, így csak nagyon visszafogottan tudnak tervezni, sok a kérdőjel az új évad körül – jelentette be Tompa Gábor igazgató az intézmény keddi sajtótájékoztatóján.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés