
2012. február 28., 08:052012. február 28., 08:05
Az idegenek elől el- és bezárkózó, aki pedig orvul akarna beosonni, annak meggyűlik a baja a kilenc zárral? De vajon ilyen volt-e Kolozsvár az évszázadok során? A történelmi feljegyzések tanúsítják, hogy némi zárkózottsága ellenére nagyon is szívesen látta a máshonnan jötteket, ágyat-asztalt biztosítva a vándornak, és később fedelet is, ha úgy gondolta az idegen tájakról jövő, hogy maradna még. S hogy akadt – az utóbbi időkben egyre több – olyan, aki visszaélt a szíveslátással?!
Hát ilyesmi történt más városokban is – nem a kapuzárak mondták fel a szolgálatot, azok állták volna még jó sokáig a – nem is olyan jelképes – feszegetést. És a Kárpát-medencének nevezett toposzban az sem ritkaság, hogy a házba befogadott később egyszerűen kidobta a gazdát. Erről is szól a folklór fámája – de ehelyt nem a népköltészet boncolgatása a feladat, hanem inkább a történelemé. Amiről sokan úgy tartják, hogy valójában nincs is – az egész csak holmi mesefüzér, afféle cizelláltabb Piroska és a farkas.
Hát persze, történeteket ki lehet bőven találni, de olyan gótikus remekekre, mint a Szent Mihály- vagy a Farkas utcai templom, mégsem lehet azt mondani, hogy a Piroskára hiába várakozó nagymama éhség miatti hagymázos képzelgéseiben léteznek csupán. És a minden más magyarázat helyett ezeknek a történelmi emlékeknek a gyermekekkel való megismertetése, vagyis a kapuzárak játékos felnyitása – mondhatnám kutya kötelessége szülőnek, tanerőnek egyaránt.
2011-ben már a második kiadást érte meg a Kriterion Kiadónál a Fórizs Enikő–Veress Boglárka–Zsigmond Ilka szerzőhármas Donát Alapítvány támogatta, sorozatnyitó Kolozsváros. Milyen város? Fedezd fel a középkori Kolozsvárt! című kötete. Az ajánlásban a szerzők röviden összefoglalják: „Könyvünk létrejöttének elsődleges célja a hiánypótlás. Mind ez idáig még nem jelent meg olyan Kolozsvár-történeti műemlék-pedagógiai kiadvány, amely cselekedtetve ismertetné meg a gyermekeket városunk történelmével. Egy olyan könyv létrehozására törekedtünk, amely élményszerűen, a gyermekek számára megfoghatóvá téve mutatja be mindazt, amit a múltbeli Kolozsvár képvisel. Ez a könyv egy tervezett sorozat első része, amelyben a középkori, gótikus Kolozsvár különböző arcait tárjuk az olvasó elé. Kiadványunk az I. Kolozsvári Magyar Napok kapcsán született meg.
A sorozat további köteteinek kiadását is ezzel a rendezvénnyel szeretnénk összekapcsolni.” Fölösleges volna ezekhez az ajánló szavakhoz bármilyen magyarázatot hozzáfűzni, annak viszont elengedhetetlenül fontos a közlése, hogy 2011-ben a Donát Alapítvány kiadásában megjelent immár a sorozat második darabja is: a Koros-Fekete Zsuzsánna és Zsigmond Ilka Fedezd fel a reneszánsz Kolozsvárt! alcímű kötete, ami továbblépés az első kötethez képest, nemcsak majdnem kétszeres terjedelme miatt, de amiatt is, hogy kivágós, összerakható-ragasztható feladatlapokat is tartalmaz, ami a közös, játékos családi időtöltés mellett pedagógiai szempontból is nagyon fontos lehet.
A hátsó borító fiatal olvasót megszólító ajánlásában a szerzők ki is mondják: „A mai ember gyakran úgy jár-kel városában, hogy észre sem veszi rejtett kincseit. Olyan kalandra hívunk most téged, amelynek során elmúlt korok rejtélyes és izgalmas jeleit fedezheted fel. Kalandozásaid során rá fogsz jönni, hogy a történelem nemcsak a könyvekben létezik, hanem kézzel tapinthatóan ott van városunk utcáin, terein, kapualjaiban. Kívánjuk neked, hogy örömmel fedezd fel Kolozsvárt, és tapasztald meg, hogy a történelem számodra is élményt jelenthet. Bátran írjál, rajzolj, ragassz a Kolozsváros. Milyen város? sorozat második kötetébe is, hiszen ez a könyv akkor éri el célját, ha használod. Válogass a feladatok közül, és keresd meg azokat, amelyek a legérdekesebbek számodra.”
Miután szülők és gyerekek közös figyelmébe ajánlottam a sorozat köteteit, szeretnék valamit közös figyelmünkbe is ajánlani, abban a reményben, hogy nem vetik el azonnal azok, akiket leginkább illet, mondván, hogy épp ilyesmire nincs időnk. Ha első lépésben nem is minden egyes településen, de városainkban mindenképpen el kellene kezdeni hasonló kiadványok megjelentetését. Tenni kellene mindezt addig, amíg van miről, van kinek írni, de mindenekelőtt létezik még az igény a valós vagy virtuális várkapuzárak felnyitására! n Molnár Judit
Koros-Fekete Zsuzsánna, Zsigmond Ilka: Kolozsváros. Milyen város? – Fedezd fel a reneszánsz Kolozsvárt! – Donát Alapítvány, Kolozsvár, 2011
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.