2010. június 09., 09:322010. június 09., 09:32
A tárlat anyagát összeállító szakember a Krónikának elmondta, 2010-et a néprajzi tájegységek évének nyilvánította az Erdélyi Néprajzi Múzeum, ezért idén Erdély különböző vidékének népi kultúráját igyekeznek bemutatni. A Kalotaszeget bemutató tárlat az Erdélyi Néprajzi Tájegységek kiállítássorozat harmadik állomása.
„Ekkora kiállítóterületen csak ízelítőt tudunk nyújtani abból a gazdag kultúrából, amely ennek a tájegységnek a sajátja” – részletezte a tárlat összeállításainak nehézségeit a muzeológus. A tárlat több tematikus minikiállítást vonultat fel. A falvak elrendezését, szerkezetét, a telkek, házak berendezését például fényképek mutatják be, a vidék hagyományos népi mesterségeit a fényképeken kívül tárgyak is szemléltetik.
„Azokat a mesterségeket próbáltuk bemutatni, amelyek – elsősorban Bánffyhunyadhoz kötődve – hozzájárultak ahhoz, hogy a tájegység híressé váljon” – mondta Tötszegi Tekla. A kalotaszegi fazekasságot 19. század végi és 20. század eleji kerámiák idézik meg. A muzeológus tárlatnyitó beszédében elmondta, a fafaragás is jellemző volt Kalotaszegre. A kiállítás nagytermében a faragott tárgyak mellett láthatók a 20. század fordulójáról származó varrott „bujkák” is. Tötszegi Tekla kifejtette, híresek voltak a hunyadi „mellesek”, szűcstermékek. Érdekesség, hogy nemcsak a kalotaszegi magyar, hanem a környékbeli román népviseletben is megjelent ez a ruhadarab.
A kiállítás második része az emberek hétköznapi életét mutatja be. Látható például egy 1902-ben Bánffyhunyadon készült bölcső, fölötte pedig egy háló, amelyben az élelmet szállították a Nádas mentén. A tárlat „ifjúság” részlegében szerelmi ajándéktárgyakat, kisszékeket, orsófogókat, faragott mosósulykokat vehetnek szemügyre az érdeklődők. A faragott tárgyakba beleírták a megajándékozott leány, de gyakran az ajándékozó fiú nevét is.
A tárlaton ugyanakkor megtekinthetőek kalotaszegi kelengyék, esküvői tartozékok is, a múzeum tulajdonában ugyanis nagy mennyiségű násznagy- és vőfélykendő található. Láthatunk egy magyarvistai hagyományos kelengyésládát, benne a hozzá tartozó ruhákkal. A kiállítás legimpozánsabb darabja az úgynevezett „dulandré”, az új asszonyt megillető „kontyfátyol”. Az időszakos tárlatot július 25-éig tekinthetik meg az érdeklődők az Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.