2010. június 09., 09:322010. június 09., 09:32
A tárlat anyagát összeállító szakember a Krónikának elmondta, 2010-et a néprajzi tájegységek évének nyilvánította az Erdélyi Néprajzi Múzeum, ezért idén Erdély különböző vidékének népi kultúráját igyekeznek bemutatni. A Kalotaszeget bemutató tárlat az Erdélyi Néprajzi Tájegységek kiállítássorozat harmadik állomása.
„Ekkora kiállítóterületen csak ízelítőt tudunk nyújtani abból a gazdag kultúrából, amely ennek a tájegységnek a sajátja” – részletezte a tárlat összeállításainak nehézségeit a muzeológus. A tárlat több tematikus minikiállítást vonultat fel. A falvak elrendezését, szerkezetét, a telkek, házak berendezését például fényképek mutatják be, a vidék hagyományos népi mesterségeit a fényképeken kívül tárgyak is szemléltetik.
„Azokat a mesterségeket próbáltuk bemutatni, amelyek – elsősorban Bánffyhunyadhoz kötődve – hozzájárultak ahhoz, hogy a tájegység híressé váljon” – mondta Tötszegi Tekla. A kalotaszegi fazekasságot 19. század végi és 20. század eleji kerámiák idézik meg. A muzeológus tárlatnyitó beszédében elmondta, a fafaragás is jellemző volt Kalotaszegre. A kiállítás nagytermében a faragott tárgyak mellett láthatók a 20. század fordulójáról származó varrott „bujkák” is. Tötszegi Tekla kifejtette, híresek voltak a hunyadi „mellesek”, szűcstermékek. Érdekesség, hogy nemcsak a kalotaszegi magyar, hanem a környékbeli román népviseletben is megjelent ez a ruhadarab.
A kiállítás második része az emberek hétköznapi életét mutatja be. Látható például egy 1902-ben Bánffyhunyadon készült bölcső, fölötte pedig egy háló, amelyben az élelmet szállították a Nádas mentén. A tárlat „ifjúság” részlegében szerelmi ajándéktárgyakat, kisszékeket, orsófogókat, faragott mosósulykokat vehetnek szemügyre az érdeklődők. A faragott tárgyakba beleírták a megajándékozott leány, de gyakran az ajándékozó fiú nevét is.
A tárlaton ugyanakkor megtekinthetőek kalotaszegi kelengyék, esküvői tartozékok is, a múzeum tulajdonában ugyanis nagy mennyiségű násznagy- és vőfélykendő található. Láthatunk egy magyarvistai hagyományos kelengyésládát, benne a hozzá tartozó ruhákkal. A kiállítás legimpozánsabb darabja az úgynevezett „dulandré”, az új asszonyt megillető „kontyfátyol”. Az időszakos tárlatot július 25-éig tekinthetik meg az érdeklődők az Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok