2010. június 09., 09:322010. június 09., 09:32
A tárlat anyagát összeállító szakember a Krónikának elmondta, 2010-et a néprajzi tájegységek évének nyilvánította az Erdélyi Néprajzi Múzeum, ezért idén Erdély különböző vidékének népi kultúráját igyekeznek bemutatni. A Kalotaszeget bemutató tárlat az Erdélyi Néprajzi Tájegységek kiállítássorozat harmadik állomása.
„Ekkora kiállítóterületen csak ízelítőt tudunk nyújtani abból a gazdag kultúrából, amely ennek a tájegységnek a sajátja” – részletezte a tárlat összeállításainak nehézségeit a muzeológus. A tárlat több tematikus minikiállítást vonultat fel. A falvak elrendezését, szerkezetét, a telkek, házak berendezését például fényképek mutatják be, a vidék hagyományos népi mesterségeit a fényképeken kívül tárgyak is szemléltetik.
„Azokat a mesterségeket próbáltuk bemutatni, amelyek – elsősorban Bánffyhunyadhoz kötődve – hozzájárultak ahhoz, hogy a tájegység híressé váljon” – mondta Tötszegi Tekla. A kalotaszegi fazekasságot 19. század végi és 20. század eleji kerámiák idézik meg. A muzeológus tárlatnyitó beszédében elmondta, a fafaragás is jellemző volt Kalotaszegre. A kiállítás nagytermében a faragott tárgyak mellett láthatók a 20. század fordulójáról származó varrott „bujkák” is. Tötszegi Tekla kifejtette, híresek voltak a hunyadi „mellesek”, szűcstermékek. Érdekesség, hogy nemcsak a kalotaszegi magyar, hanem a környékbeli román népviseletben is megjelent ez a ruhadarab.
A kiállítás második része az emberek hétköznapi életét mutatja be. Látható például egy 1902-ben Bánffyhunyadon készült bölcső, fölötte pedig egy háló, amelyben az élelmet szállították a Nádas mentén. A tárlat „ifjúság” részlegében szerelmi ajándéktárgyakat, kisszékeket, orsófogókat, faragott mosósulykokat vehetnek szemügyre az érdeklődők. A faragott tárgyakba beleírták a megajándékozott leány, de gyakran az ajándékozó fiú nevét is.
A tárlaton ugyanakkor megtekinthetőek kalotaszegi kelengyék, esküvői tartozékok is, a múzeum tulajdonában ugyanis nagy mennyiségű násznagy- és vőfélykendő található. Láthatunk egy magyarvistai hagyományos kelengyésládát, benne a hozzá tartozó ruhákkal. A kiállítás legimpozánsabb darabja az úgynevezett „dulandré”, az új asszonyt megillető „kontyfátyol”. Az időszakos tárlatot július 25-éig tekinthetik meg az érdeklődők az Erdélyi Néprajzi Múzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok