Kalendáriumok ideje

Amit Szalontán tudni kell
Nagyszalonta 2007-es kalendáriuma Arany János Szülőföldemhez című versidézetével kezdődik. A hagyományos naptári lapokon kívül, az időjárásra vonatkozó népi megfigyeléseket, hasznos tudnivalókat közöl, és – bár egyre kevesebben élnek ma mezőgazdaságból – a növénytermesztés tennivalóit is hónapokra bontva részletezi. Fontos lehet a helybelieknek, hogy a szalontai évfordulókat is felsorolja, hiszen a világ nagy dolgai mellett ebből azt is meg lehet tudni, hogy a református templom tornyára 1757-ben került fel a görög kereskedőktől ajándékként kapott toronyóra. A kalendárium többek közt a városháza történetét meséli el, felsorolja a városvezetőket 1606-tól napjainkig, és az elöljárók mindenkori feladatait is összefoglalja.
Nagyszalonta kalendáriumából persze nem maradhatott ki Arany János sem, idén a dalszerző Aranyról lehet számos érdekes dolgot megtudni belőle. A város többi hírességét illetően a 130 éve született Székely László építészről, Debreczeni István református lelkészről, valamint a 110 éve született Sinka István költőről lehet olvasni a kiadványban. „Csak azok a személyek kerültek be a könyvbe, akik születésének vagy halálának 2007-ben kerek évfordulóját ünnepeljük” – mondta el a Krónikának Tódor Albert, a kalendárium szerkesztője, aki kiemelte a szalontai neveket, előneveket és ragadványneveket tartalmazó fejezetet is.

Királyhágómelléki útmutató
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ebben a hónapban jelentette meg kalendáriumát. A kiadvány borítójára a Zilah város központjában található Wesselényi-szobor került, hátlapját az Érmihályfalván idén felavatott 1956-os emlékműről készült fénykép díszíti. A könyv a kalendáriumokban hagyományos naptári lapokkal kezdődik, további fejezeteiben pedig a gyülekezetek, az egyházmegyék életéről ír. Az Érmelléki ösvényeken című, részben a térség Bocskai-kori történéseit eleveníti fel, és a nőszövetségek jelenkori életébe is bepillantást nyújt. Az Épített mennyország című fejezetében a média és a evangélium kapcsolatát részletezi, de külön fejezetet szentel a történelemnek és az anyaföldhöz való kapcsolatnak is. Közel 30 oldalon az olvasó a testi-lelki egészséggel kapcsolatos érdekes és hasznos tudnivalók birtokába jut, és a könyvből a gyermekeknek szóló rész és a keresztrejtvények sem hiányoznak. A 272 oldalas református kalendárium a jövő év jeles évfordulóit tartalmazó lapokkal és a Királyhágómellék címtárával zárul.

A művelődést és a szórakozást egyaránt szolgálták
A kalendáriumok megjelenése a 15–16. század fordulóján a naptárak megjelenésének idejére tehető, később egyre több információval – elsősorban a mindennapi élethez kapcsolódó hasznos tanácsokkal, egyházi ünnepekkel és asztrológiai jellegű jóslásokkal – egészültek ki. Ekkoriban a kalendáriumokat már az év közepén megjelentették, hogy az év végéig bárhová eljuthassanak. A 18. századtól a kalendáriumok hangsúlyosabban szolgálták a művelődést és a szórakoztatást: akadtak köztük tartalmukban és kivitelezésükben igényesebb, a műveltebb rétegeknek szánt kiadványok, ugyanakkor az egyszerűbb, zömmel hasznos, gyakorlati tanácsokat összefoglaló könyvek is eljutottak az olvasókhoz.
A 19. században a kalendáriumok elsősorban a polgárosultabb réteget igyekeztek megszólítani, és kimaradt belőlük a politika. Ekkorra már számos naptártípus létezett az egyszerű, a tréfás, vidám naptártól a hölgyeknek szóló kiadványokig, amelyekben szépirodalom és történelem, fejtörő egyaránt helyet kapott.
Magyar nyelvterületen a Budapesten megjelenő Kincses kalendárium könyvelhette el a legnagyobb sikert, ez a mai napig az egyetlen ilyen kiadvány, amely évről évre több százezer példányban jut el az olvasókhoz, és közel kétszázezer előfizetővel büszkélkedhet. A 2007-es Kincses kalendárium a 112. évfolyam: tartalmában külön fejezetekben szól a gazdálkodókhoz, Hazai földön című fejezetében interjút közöl Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, Határainkon túl című részében pedig a Wesselényi családról tesz közzé olvasnivalót, és a tudomány és a technika újdonságairól is ír.