2011. október 10., 05:082011. október 10., 05:08
Nagy Kopeczky Kálmán, a szervező sepsiszentgyörgyi Cimborák társulat művészeti vezetője a Krónikának elmondta: úgy érzi a találkozó elérte a célját, az előadásokat mindig telt házzal játszották, ugyanakkor a szakmának lehetősége volt az ismerkedésre, a tapasztalatcserére. Az idei találkozó újdonsága volt, hogy az előadások után tematikus szakmai beszélgetésekre került sor, terítékre került a zene, a mozgás, a képzőművészet, a bábirodalom, a kritika témaköre és mindezek viszonya a bábjátszással, ugyanakkor átbeszélték a bemutatott előadások erősségeit és hiányosságait. Nagy Kopeczky Kálmán azt a következtetést vonta le, hogy jó irányba tartanak, minden társulatban haladás tapasztalható, elmélyültebbek, tartalmasabbak, színesebbek az előadások, egyre több alkotót foglalkoztatnak a társművészetek területéről.
A szervező kiemelte, a kolozsvári Váróterem Projekt alternatív színházi társulat feldolgozott egy Lázár Ervin mesét, a Szökevény szeplőket, amely „gyönyörű látványvilágával” számára az eddigi legérvényesebb Lázár Ervin-adaptáció volt. Arra jutottak, ugyanúgy van létjogosultsága a nagy színházaknak, amelyek népes társulattal nagy volumenű előadásokat képesek létrehozni és az egy-két fős csapatoknak, amelyek mozgékonyabbak, kisebb településekre is eljutnak, és ugyanolyan érvényes előadásokat mutatnak be. A társulatvezető kiemelte, nagyon sok fiatal vett részt a találkozón, főiskolások és frissen végzettek egyaránt, a találkozón pedig minden magyar bábos véleménye számított.
Megfogalmazódott, hogy nagyon jó a viszony az egyetem és a bábszínházak között, sokkal jobb az átjárás, folyamatos a kapcsolattartás, az erdélyi magyar bábjátszás ilyen tekintetben jobban áll, mint az erdélyi magyar színjátszás. Nagy Kopeczky szerint tévedés az, hogy a bábszínház csak a gyerekeknek szól, hiszen vizuális és emocionális műfajról, önálló művészeti ágról van szó. „Nem kicsinyített színház a bábszínház, ha a szereplőket a színházból lecseréljük bábokra, nem kapunk bábszínházi előadást, más a hatásrendszere – magyarázta a művész. – A bábelőadás éppen úgy hat a felnőttek érzelmeire, mint a gyerekére, az életkori sajátosságokat az alkotók figyelembe veszik, a találkozón is volt olyan előadás, amely a 14 éven felüliekhez szólt.” A találkozót a tervek szerint jövőre is megszervezik.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.