2011. október 10., 05:082011. október 10., 05:08
Nagy Kopeczky Kálmán, a szervező sepsiszentgyörgyi Cimborák társulat művészeti vezetője a Krónikának elmondta: úgy érzi a találkozó elérte a célját, az előadásokat mindig telt házzal játszották, ugyanakkor a szakmának lehetősége volt az ismerkedésre, a tapasztalatcserére. Az idei találkozó újdonsága volt, hogy az előadások után tematikus szakmai beszélgetésekre került sor, terítékre került a zene, a mozgás, a képzőművészet, a bábirodalom, a kritika témaköre és mindezek viszonya a bábjátszással, ugyanakkor átbeszélték a bemutatott előadások erősségeit és hiányosságait. Nagy Kopeczky Kálmán azt a következtetést vonta le, hogy jó irányba tartanak, minden társulatban haladás tapasztalható, elmélyültebbek, tartalmasabbak, színesebbek az előadások, egyre több alkotót foglalkoztatnak a társművészetek területéről.
A szervező kiemelte, a kolozsvári Váróterem Projekt alternatív színházi társulat feldolgozott egy Lázár Ervin mesét, a Szökevény szeplőket, amely „gyönyörű látványvilágával” számára az eddigi legérvényesebb Lázár Ervin-adaptáció volt. Arra jutottak, ugyanúgy van létjogosultsága a nagy színházaknak, amelyek népes társulattal nagy volumenű előadásokat képesek létrehozni és az egy-két fős csapatoknak, amelyek mozgékonyabbak, kisebb településekre is eljutnak, és ugyanolyan érvényes előadásokat mutatnak be. A társulatvezető kiemelte, nagyon sok fiatal vett részt a találkozón, főiskolások és frissen végzettek egyaránt, a találkozón pedig minden magyar bábos véleménye számított.
Megfogalmazódott, hogy nagyon jó a viszony az egyetem és a bábszínházak között, sokkal jobb az átjárás, folyamatos a kapcsolattartás, az erdélyi magyar bábjátszás ilyen tekintetben jobban áll, mint az erdélyi magyar színjátszás. Nagy Kopeczky szerint tévedés az, hogy a bábszínház csak a gyerekeknek szól, hiszen vizuális és emocionális műfajról, önálló művészeti ágról van szó. „Nem kicsinyített színház a bábszínház, ha a szereplőket a színházból lecseréljük bábokra, nem kapunk bábszínházi előadást, más a hatásrendszere – magyarázta a művész. – A bábelőadás éppen úgy hat a felnőttek érzelmeire, mint a gyerekére, az életkori sajátosságokat az alkotók figyelembe veszik, a találkozón is volt olyan előadás, amely a 14 éven felüliekhez szólt.” A találkozót a tervek szerint jövőre is megszervezik.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.