Kocsis Tünde
Fotó: Biró István
Iskolásoknak és felnőtteknek is szervez edukatív különóra-sorozatot a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A program keretében a résztvevők a színházzal való kapcsolatukat mélyíthetik, ugyanakkor az előadások kapcsán felmerülő, őket érintő, önismereti kérdéseket boncolgathatják. Igazi értékek, elfogadás, énközpontúság, csapatszellem, az információk kezelése – ilyen és ehhez hasonló témákat járnak körül a játékalapú színházi különórákon – mondta el a Krónikának Kocsis Tünde drámapedagógus, a csoport vezetője.
2019. március 09., 08:462019. március 09., 08:46
2019. március 09., 08:552019. március 09., 08:55
– Eszik vagy isszák? címmel nemcsak diákoknak, de felnőtteknek is szervez edukatív programot a Kolozsvári Állami Magyar Színház. Tulajdonképpen mi a célja a színházi különóra-sorozatnak?
– A cél, hogy lehetőséget teremtsünk arra, hogy a nézők egy-egy előadás kapcsán saját gondolataikkal és érzéseikkel többet foglalkozzanak. Ezt csoportos, játékos keretek közt, élményszerűen tartjuk, nem kimondottan beszélgetésekkel, hanem szerepjátékokkal, különféle irányított, ugyanakkor szabad módon. Egyfajta biztonságos keretet teremtünk arra, hogy a nézők, miután megnézik az előadást, a saját érzéseikkel és meglátásaikkal foglalkozzanak.
– Az is a szerepe a programnak, hogy közelítse a nézőt a színházhoz, vagy a színházat a nézőhöz? Esetleg abban is segít, hogy a közönség más módon is közelítsen a színházhoz, mintha csak beül a nézőtérre, és megnéz egy produkciót?
– A program révén aktiváljuk a nézők élete és a színházi előadás közti kapcsolódásokat. Például azt járjuk körül, hogy személyesen mi érintette meg a nézőt egy előadásból, vagy kiemelünk egy-egy témát, és megnézzük, ez miként van jelen a résztvevők életében. Ugyanakkor ki is próbáljuk különböző játékokon keresztül, hogy miként lehetne továbbgondolni egy bizonyos helyzetet, vagy hogy egy adott helyzetre hogyan reagálna az ember, az neki miért jó, vagy miért rossz.
– A néző és színház közti interaktivitásról szólva: az arról érkező visszajelzéseket, hogy a közönség miként közelít egy-egy előadáshoz érzelmi vagy intellektuális szinten, valamilyen formában figyelembe veszi-e a színház, például műsorpolitikája alakításakor?
– Általános következtetéseket nem szeretünk levonni a reakciókról, a színház műsorpolitikájára nem fogunk hatni ezzel a programmal. Viszont a visszajelzéseket számon tartjuk, például a diákok számára szervezett edukatív különórákról közöltük is a résztvevők véleményét. A visszajelzéseket esetleg név nélkül akár promóciós szándékkal, akár más módon felhasználjuk.
Ha a foglalkozásokon azt látjuk, hogy a néző számára valami nagyon zavaró egy produkcióban, meg tudjuk vizsgálni, hogy miért zavaró. Önismereti hozadéka van a programnak, ugyanakkor az ismerkedés, a jó hangulat is fontos. Megalapozzuk és elmélyítjük a színház és néző viszonyát, időben is „megnyújtuk” a színházi élményt: előtte is, utána is foglalkozunk a benyomásokkal. Játékosan tesszük ezt: nem fogalmazunk meg senki helyett semmit, se nagy igazságokat nem mondunk, de megteremtjük azt a biztonságos közeget, ahol mindenki saját magának meg tud fogalmazni dolgokat, ha akar.
A színház önmagában is érdekes, de a program elmélyítheti a színház világával való kapcsolatot
Fotó: Biró István
– Kolozsvári diákok már több éve bekapcsolódnak a programba. A nekik szervezett különórákon milyen témák merülnek fel egy-egy színházi előadás kapcsán?
– 2015 szeptemberében indult a projekt középiskolásokkal. Korábban behívtuk a gyerekeket a színházba, most pedig ellátogatunk a kolozsvári magyar iskolákba a programmal. A diákoknak csak az előadást kell megnézniük, a különóra az iskolában zajlik. Egyelőre magyar iskolákban, de tervezzük, hogy román csoportot is indítunk. A pedagógusok szoktak jelentkezni a programra, elemisekkel is foglalkoztunk a Légy jó mindhalálig című előadás kapcsán, 5–8 osztályosokkal az Úrhatnám polgár vagy a Homemade című előadásból kiindulva. Osztályfőnöki órán felmerülő témákat társítottunk a program keretében minden előadáshoz, megesik, hogy egy előadáshoz legalább hat, hét témát is kínálunk. Például Az úrhatnám polgár című előadás kapcsán felmerülő, megtárgyalandó címszavak: rákeresni, böngészni, képben lenni – hogyan kezeljük az információkat?, Befolyásolható vagyok?, Énközpontúság és csapatszellem, Milyennek látom magam, és milyennek látnak engem?, Kivel beszéljem meg – kommunikációs korlátokról és lehetőségekről, Értékes vagyok? – az igazi értékekről.
Például a Légy jó mindhalálig című előadás kapcsán egy nyolcadikos osztály osztályfőnöke azt mondta, hogy az ő diákjai szoronganak, és szeretné, ha ezzel a témával foglalkoznánk.
– Mi a legfontosabb különbség a felnőtteknek és a gyerekeknek, fiataloknak szóló edukatív különóra-sorozat között?
– A módszerek hasonlóak, játékalapúak. Nagy különbség azért nincs, mert a felnőttek is ugyanúgy játszanak és megnyílnak, mint a gyerekek, felszabadulnak. A diákok számára azért meglepő, mert iskolai keretek közt találkoznak a programmal, hiszen a mai iskolarendszerben hiánycikk, hogy hasonló kérdésekkel foglalkozzanak, holott lenne igény rá.
Aki egyáltalán nem ismer olyan csoportmódszereket, mint például a pszichodráma, bibliodráma, azoknak is meglepő lehet, de tulajdonképpen bárkinek. Általában a felnőttekben van egyfajta gát, hogy vajon mi fog történni a foglalkozásokon. A kicsik és a nagyok esetében is érvényes, hogy
Nem lehet elrontani, nem lehet hibázni. Innentől felszabadulnak a résztvevők, mert az élet megannyi területén ott vannak az elvárások, a szerepek, itt pedig olyan közeget próbálunk teremteni, ahol elengedhetik magukat. A játékok, amiket ajánlunk, azok se kötelezőek, ha valaki azt mondja, hogy neki épp nincs kedve bekapcsolódni, akkor az is belefér.
A várható és váratlan témája
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Eszik vagy isszák? című edukatív színházi különóra-sorozatának tavaszi időszakra kínált csomagja a várható és váratlan, valamint a hiszékenység és nagyravágyás témáját járja körül. A felnőtteknek szóló foglalkozás március 19-én indul, a szervezők várják a jelentkezőket. A felnőttcsomag két előadás − A velencei kalmár (március 22.) és az Úrhatnám polgár (április 12.) − köré szerveződik. A velencei kalmár című előadás kapcsán a várható-váratlan témapárossal dolgozik majd a csoport. Milyen hatással vannak ránk a váratlan események, és a várhatóak, ha nem éppen úgy alakulnak, mint terveztük? − ilyen és hasonló kérdések mentén játszanak és ismerkednek a résztvevők a március 19-én, kedden 18 órától tartandó felkészítőn, valamint március 28-án, szerdán 18 órától a feldolgozó foglalkozáson. Csoportvezetők: Kasza Izabella pszichoterapeuta és Kocsis Tünde drámapedagógus. Részletek a színház honlapján találhatók.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!