2007. február 05., 00:002007. február 05., 00:00
Závada Pál önmagáról,munkásságáról, műveinek születésérőlvallott: szlovák nemzetiségű családban, amagyarországi Tótkomlóson született,gyermekkorának meghatározó szerepe volt életére.Elsőgenerációs értelmiségikéntelőször ki akart törni a szülőföldjéről,tanult, olvasott, ám később visszatért, ésmunkáinak, írásainak témáit aszülővárosa életéből merítette.
Kulákprés címűszociográfiai kötete 1986-ban jelent meg, nagy sikertaratott. Szülővárosának monografikus feldolgozásaazóta több kiadást megért, annak ellenére,hogy első megjelenése után a kéziratok eltűnteka kiadóból. Závada szerint az újraírásbővítésre is alkalmat adott, így az 1991-eskiadásba már közel 150 fénykép isbelekerült az 1945–1956 közötti Tótkomlóstbemutató kötetbe. Az író úgy véli,el kellett mennie szülővárosából ahhoz,hogy azt a világnak később megmutathassa. „Haszlovákul tanultam volna, valószínűleg nemkerültem volna kapcsolatba a magyar irodalommal, és nemtudtam volna megmutatni a világnak a kisebbségi léttitkait. Nem tartom bűnnek, ha valaki a szülőföldjételhagyja, mert szerintem a nemzeti vonzalmakat sokszor ígylehet hathatósan képviselni” – mondta el Závada,hozzátéve, a Jadviga párnája címűnaplóregényének cselekményét,szereplőit is szülőföldjéről, az elmagyarosodotttótok lakta település életéről,lakóiról mintázta. A regény alapjábanvéve fikció, ám a szerző sok megtörténteseményt is beleépített, amelyek emlékeibenvagy éppen a helybéliektől kapott naplókbólmaradtak fenn. Szintén Tótkomlósrólhozott emberi sorstörténetet dolgozott fel legújabbművében, A fényképész utókoracímű regényében is, ennek alapötletéta falu központjában készült csoportképbőlmerítette.
A Törzsasztal beszélgetéseinekszövege a Várad következő számában ésannak honlapján is olvasható lesz. MárciusbanSpiró György írót, irodalomtörténészt,áprilisban Vámos Miklós írótlátják vendégül a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok