2007. február 05., 00:002007. február 05., 00:00
Závada Pál önmagáról,munkásságáról, műveinek születésérőlvallott: szlovák nemzetiségű családban, amagyarországi Tótkomlóson született,gyermekkorának meghatározó szerepe volt életére.Elsőgenerációs értelmiségikéntelőször ki akart törni a szülőföldjéről,tanult, olvasott, ám később visszatért, ésmunkáinak, írásainak témáit aszülővárosa életéből merítette.
Kulákprés címűszociográfiai kötete 1986-ban jelent meg, nagy sikertaratott. Szülővárosának monografikus feldolgozásaazóta több kiadást megért, annak ellenére,hogy első megjelenése után a kéziratok eltűnteka kiadóból. Závada szerint az újraírásbővítésre is alkalmat adott, így az 1991-eskiadásba már közel 150 fénykép isbelekerült az 1945–1956 közötti Tótkomlóstbemutató kötetbe. Az író úgy véli,el kellett mennie szülővárosából ahhoz,hogy azt a világnak később megmutathassa. „Haszlovákul tanultam volna, valószínűleg nemkerültem volna kapcsolatba a magyar irodalommal, és nemtudtam volna megmutatni a világnak a kisebbségi léttitkait. Nem tartom bűnnek, ha valaki a szülőföldjételhagyja, mert szerintem a nemzeti vonzalmakat sokszor ígylehet hathatósan képviselni” – mondta el Závada,hozzátéve, a Jadviga párnája címűnaplóregényének cselekményét,szereplőit is szülőföldjéről, az elmagyarosodotttótok lakta település életéről,lakóiról mintázta. A regény alapjábanvéve fikció, ám a szerző sok megtörténteseményt is beleépített, amelyek emlékeibenvagy éppen a helybéliektől kapott naplókbólmaradtak fenn. Szintén Tótkomlósrólhozott emberi sorstörténetet dolgozott fel legújabbművében, A fényképész utókoracímű regényében is, ennek alapötletéta falu központjában készült csoportképbőlmerítette.
A Törzsasztal beszélgetéseinekszövege a Várad következő számában ésannak honlapján is olvasható lesz. MárciusbanSpiró György írót, irodalomtörténészt,áprilisban Vámos Miklós írótlátják vendégül a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok