2007. február 05., 00:002007. február 05., 00:00
Závada Pál önmagáról,munkásságáról, műveinek születésérőlvallott: szlovák nemzetiségű családban, amagyarországi Tótkomlóson született,gyermekkorának meghatározó szerepe volt életére.Elsőgenerációs értelmiségikéntelőször ki akart törni a szülőföldjéről,tanult, olvasott, ám később visszatért, ésmunkáinak, írásainak témáit aszülővárosa életéből merítette.
Kulákprés címűszociográfiai kötete 1986-ban jelent meg, nagy sikertaratott. Szülővárosának monografikus feldolgozásaazóta több kiadást megért, annak ellenére,hogy első megjelenése után a kéziratok eltűnteka kiadóból. Závada szerint az újraírásbővítésre is alkalmat adott, így az 1991-eskiadásba már közel 150 fénykép isbelekerült az 1945–1956 közötti Tótkomlóstbemutató kötetbe. Az író úgy véli,el kellett mennie szülővárosából ahhoz,hogy azt a világnak később megmutathassa. „Haszlovákul tanultam volna, valószínűleg nemkerültem volna kapcsolatba a magyar irodalommal, és nemtudtam volna megmutatni a világnak a kisebbségi léttitkait. Nem tartom bűnnek, ha valaki a szülőföldjételhagyja, mert szerintem a nemzeti vonzalmakat sokszor ígylehet hathatósan képviselni” – mondta el Závada,hozzátéve, a Jadviga párnája címűnaplóregényének cselekményét,szereplőit is szülőföldjéről, az elmagyarosodotttótok lakta település életéről,lakóiról mintázta. A regény alapjábanvéve fikció, ám a szerző sok megtörténteseményt is beleépített, amelyek emlékeibenvagy éppen a helybéliektől kapott naplókbólmaradtak fenn. Szintén Tótkomlósrólhozott emberi sorstörténetet dolgozott fel legújabbművében, A fényképész utókoracímű regényében is, ennek alapötletéta falu központjában készült csoportképbőlmerítette.
A Törzsasztal beszélgetéseinekszövege a Várad következő számában ésannak honlapján is olvasható lesz. MárciusbanSpiró György írót, irodalomtörténészt,áprilisban Vámos Miklós írótlátják vendégül a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.
Látogatottsági adatok