
Fotó: Krónika
Annak ellenére azonban, hogy ebben a részben is tobzódnak a vizuális és verbális poénok, valahogy mégsem képes hozni az első két – főleg a második – epizód színvonalát. Kevés eredeti ötlet, új szereplő bukkan föl benne, csupán az első két részben megismert karakterek történetét fűzi tovább.
A főszereplő, Shrek boldogan él nejével, Fiona hercegnővel, egy napon azonban Túl az Óperencián uralkodója megbetegszik, és halálos ágyán közli az ogréval: azt szeretné, ha ő követné a trónon. Shreknek azonban esze ágában sincs fölcserélni kedvenc mocsarát a királyi pompával, ezért aztán Szamárral és Csizmás Kandúrral az oldalán elindul megkeresni Arthur Pendragont, aki őt követi a trónutódlási sorban. Közben az életét középszerű csepűrágóként tengető Szőke Herceg egy szép napon úgy dönt, elégtételt vesz azért, amiért elhappolták előle a királyságot, és a mesék gonosz hőseinek serege élén megtámadja Túl az Óperenciát. És hogy Shrek élete még bonyolultabbá váljék, az is kiderül, hogy hamarosan apai örömök elé néz.
A látvány természetesen most is mindent visz, a számítógépek által életre keltett szereplők és tájak még valóságosabbnak tűnnek, mint a korábbi epizódokban, ez azonban csak részben feledteti azt az érzést, hogy a mozinak nem sikerül tartania a korábbi részek színvonalát. Már kevés az olyan újszerű, telitalálatnak számító poén, amelyeket a korábbiakban megszokhattunk, jórészt a régi gegeket gördítik tovább – igaz, hogy ez azért még elegendő arra, hogy az ember többször is hangosan fölnevessen a multiplex nézőterén. Az a jelenet például frenetikus, amikor a mézeskalács-emberkét halálosan megfenyegeti Hook kapitány, a szegény kis intelligens édesség előtt pedig egy percben lepereg az élete.
Mentségére szolgáljon a filmnek, hogy még ilyen körülmények között is lényegesen viccesebb és szórakoztatóbb, mint az utóbbi időkben vászonra került, élő szereplőkkel forgatott vígjátékok, illetve egyéb népszerű filmek folytatásai, mint a Pókember 3 vagy A Karib-tenger kalózainak újabb története. A fanatikus Shrek-rajongóknak talán egy pici csalódást okoz, de ettől eltekintve megtekintése minden korosztálynak – főleg az idősebbeknek – ajánlott.
Harmadik Shrek (Shrek the Third). Amerikai animációs film, 2007. Rendezte: Chris Miller. Írta: Jeffrey Price, Peter S. Seaman, Jon Zack. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.