2008. január 29., 00:002008. január 29., 00:00
A spanyol polgárháború idején készült negatívokat három ládában találták Capa két kollégájának – David Seymournak és Gerda Tarónak – munkáival együtt. A papírdobozok 127 negatívot rejtettek – a felfedezés jelentőségét tovább növeli a tény, hogy eddig Capa mindössze 500 fotóját ismerték a spanyol polgárháború idejéből, most pedig további 3500 fénykép került elő.
Capa, Seymour (Chim) és Capa barátnője, Taro képei kalandos úton kerültek Francisco Javier Aguilar de González mexikói tábornok birtokába, majd több évtizednyi lappangás után a 90-es évek közepén, a tábornok halála után örökösei lelték meg őket, anélkül, hogy jelentőségüket felismerték volna. Végül 2007 decemberében a negatívokat elküldték a New York-i Nemzetközi Fényképészeti Központba, amelyet történetesen Capa szintén fotós karriert befutott fivére, Cornell (Kornél) Capa alapított. A fényképészeti központban jelenleg vizsgált negatívok között az első áttekintés után nem találták meg Capa A milicista halála című leghíresebb fotóját, a halála pillanatában megörökített köztársaságpárti katonát ábrázoló felvétel eredetijét, de találtak egy hosszú sorozatot Dolores Ibarruri Gomez (La Pasionaria) kommunista vezetőről és az északkeleti Katalónia általános mozgósításáról. A képek néhány nappal Barcelona francoista kézre kerülése – 1939 januárja – előtt készültek.
Frank Capa, eredeti nevén Friedmann Endre 1913-ban született Budapesten. Tizennyolc évesen hagyta el Magyarországot. Öt különböző háborúban – köztük a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai harcokban, a II. világháború észak-afrikai és olasz harcaiban, első fényképészként a normandiai partraszállásban – vett fotósként részt, s alig múlt negyvenéves, amikor 1954-ben a Life magazin megbízásából Indokínába ment, hogy a francia gyarmati harcokról tudósítson. A világ leghíresebb háborús fényképészeként ismert, az életet nagykanállal habzsoló, bohém Capa halálát egy taposóakna okozta.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok