2008. január 29., 00:002008. január 29., 00:00
A spanyol polgárháború idején készült negatívokat három ládában találták Capa két kollégájának – David Seymournak és Gerda Tarónak – munkáival együtt. A papírdobozok 127 negatívot rejtettek – a felfedezés jelentőségét tovább növeli a tény, hogy eddig Capa mindössze 500 fotóját ismerték a spanyol polgárháború idejéből, most pedig további 3500 fénykép került elő.
Capa, Seymour (Chim) és Capa barátnője, Taro képei kalandos úton kerültek Francisco Javier Aguilar de González mexikói tábornok birtokába, majd több évtizednyi lappangás után a 90-es évek közepén, a tábornok halála után örökösei lelték meg őket, anélkül, hogy jelentőségüket felismerték volna. Végül 2007 decemberében a negatívokat elküldték a New York-i Nemzetközi Fényképészeti Központba, amelyet történetesen Capa szintén fotós karriert befutott fivére, Cornell (Kornél) Capa alapított. A fényképészeti központban jelenleg vizsgált negatívok között az első áttekintés után nem találták meg Capa A milicista halála című leghíresebb fotóját, a halála pillanatában megörökített köztársaságpárti katonát ábrázoló felvétel eredetijét, de találtak egy hosszú sorozatot Dolores Ibarruri Gomez (La Pasionaria) kommunista vezetőről és az északkeleti Katalónia általános mozgósításáról. A képek néhány nappal Barcelona francoista kézre kerülése – 1939 januárja – előtt készültek.
Frank Capa, eredeti nevén Friedmann Endre 1913-ban született Budapesten. Tizennyolc évesen hagyta el Magyarországot. Öt különböző háborúban – köztük a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai harcokban, a II. világháború észak-afrikai és olasz harcaiban, első fényképészként a normandiai partraszállásban – vett fotósként részt, s alig múlt negyvenéves, amikor 1954-ben a Life magazin megbízásából Indokínába ment, hogy a francia gyarmati harcokról tudósítson. A világ leghíresebb háborús fényképészeként ismert, az életet nagykanállal habzsoló, bohém Capa halálát egy taposóakna okozta.
Hírösszefoglaló
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.