Hatvankilenc szerzõ tollából, gondolataiból mai erdélyi létünk keresztmetszete rajzolódik ki térben és idõben egyaránt, hiszen a székelyföldiek mellett belsõ-erdélyi, partiumi, illetve magyarországi szerzõk hozzák a culoeur local-t, a sajátos életérzést. És mert legalább három nemzedék szólal meg, arról is képet kapunk, miként éli meg ittlétét, mi foglalkoztatja leginkább mondjuk az elsõ Forrás-nemzedék képviselõjét, és mi az Elõretolt Helyõrségét. Egyszóval a mai erdélyi irodalmi életet és létet a maga valóságában mutatják be a laza, humoros, olykor kegyetlen öniróniával fûszerezett történetek és a társadalom- és önvizsgálatot, a közösségi sors komorabb elemzését, a gyötrõ önvívódást vagy a nosztalgiázó visszaemlékezéseket elénk táró írások. Ezek képezik a kötet törzsanyagát, de mivel e nélkül nem lenne évkönyv, a felvezetõ kalendárium minden hónapjára erdélyi költõk egy-egy korábbi verse mellé székelyföldi templomok, templombelsõk fényképei láthatók. A kötet „beszegéseként\" pedig a magyar irodalomból merített keresztrejtvények nyújtanak másfajta kikapcsolódást, vagy gerjesztenek kedvet az olvasáshoz. Ezzel az évkönyvvel és Erdélyrõl nyújtott képpel kíván ünnepelni a tizedik évét megért Székelyföld. Ferenczes István költõ, fõszerkesztõ elõszavát idézve „nem csinnadrattával, felhajtással, fergeteges bulikkal, hanem csendben, egy kicsit magunkba nézõn, elmerengõn…\" És akkor nem szabad elmennünk amellett sem, hogy Erdélyben ma ez az évkönyv az egyetlen irodalmi almanach, amellyel a szerzõk és szerkesztõk – megint Ferenczes Istvánt idézve – „mindenfajta messianisztikus bûvöletek, kényszer alatti küldetéstudat, ide-oda való elkötelezettség, hangzatos kinyilatkozás nélkül egyfajta szellemi autonómiát\" próbáltak megteremteni. Egyszer majd kiderül, hogy sikeres volt-e a vállalkozás, de tény, hogy az elsõ lépést a Székelyföld megtette. Választ is adva egyben arra a gyötrõ kétségre: van-e irodalom, könyv, érték ebben a mai furcsa világban? Az Évkönyv tanúsítja: van. És haza lehet vinni. Karácsonyi ajándékként, és egyáltalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok