Hatvankilenc szerzõ tollából, gondolataiból mai erdélyi létünk keresztmetszete rajzolódik ki térben és idõben egyaránt, hiszen a székelyföldiek mellett belsõ-erdélyi, partiumi, illetve magyarországi szerzõk hozzák a culoeur local-t, a sajátos életérzést. És mert legalább három nemzedék szólal meg, arról is képet kapunk, miként éli meg ittlétét, mi foglalkoztatja leginkább mondjuk az elsõ Forrás-nemzedék képviselõjét, és mi az Elõretolt Helyõrségét. Egyszóval a mai erdélyi irodalmi életet és létet a maga valóságában mutatják be a laza, humoros, olykor kegyetlen öniróniával fûszerezett történetek és a társadalom- és önvizsgálatot, a közösségi sors komorabb elemzését, a gyötrõ önvívódást vagy a nosztalgiázó visszaemlékezéseket elénk táró írások. Ezek képezik a kötet törzsanyagát, de mivel e nélkül nem lenne évkönyv, a felvezetõ kalendárium minden hónapjára erdélyi költõk egy-egy korábbi verse mellé székelyföldi templomok, templombelsõk fényképei láthatók. A kötet „beszegéseként\" pedig a magyar irodalomból merített keresztrejtvények nyújtanak másfajta kikapcsolódást, vagy gerjesztenek kedvet az olvasáshoz. Ezzel az évkönyvvel és Erdélyrõl nyújtott képpel kíván ünnepelni a tizedik évét megért Székelyföld. Ferenczes István költõ, fõszerkesztõ elõszavát idézve „nem csinnadrattával, felhajtással, fergeteges bulikkal, hanem csendben, egy kicsit magunkba nézõn, elmerengõn…\" És akkor nem szabad elmennünk amellett sem, hogy Erdélyben ma ez az évkönyv az egyetlen irodalmi almanach, amellyel a szerzõk és szerkesztõk – megint Ferenczes Istvánt idézve – „mindenfajta messianisztikus bûvöletek, kényszer alatti küldetéstudat, ide-oda való elkötelezettség, hangzatos kinyilatkozás nélkül egyfajta szellemi autonómiát\" próbáltak megteremteni. Egyszer majd kiderül, hogy sikeres volt-e a vállalkozás, de tény, hogy az elsõ lépést a Székelyföld megtette. Választ is adva egyben arra a gyötrõ kétségre: van-e irodalom, könyv, érték ebben a mai furcsa világban? Az Évkönyv tanúsítja: van. És haza lehet vinni. Karácsonyi ajándékként, és egyáltalán.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.