Hatvankilenc szerzõ tollából, gondolataiból mai erdélyi létünk keresztmetszete rajzolódik ki térben és idõben egyaránt, hiszen a székelyföldiek mellett belsõ-erdélyi, partiumi, illetve magyarországi szerzõk hozzák a culoeur local-t, a sajátos életérzést. És mert legalább három nemzedék szólal meg, arról is képet kapunk, miként éli meg ittlétét, mi foglalkoztatja leginkább mondjuk az elsõ Forrás-nemzedék képviselõjét, és mi az Elõretolt Helyõrségét. Egyszóval a mai erdélyi irodalmi életet és létet a maga valóságában mutatják be a laza, humoros, olykor kegyetlen öniróniával fûszerezett történetek és a társadalom- és önvizsgálatot, a közösségi sors komorabb elemzését, a gyötrõ önvívódást vagy a nosztalgiázó visszaemlékezéseket elénk táró írások. Ezek képezik a kötet törzsanyagát, de mivel e nélkül nem lenne évkönyv, a felvezetõ kalendárium minden hónapjára erdélyi költõk egy-egy korábbi verse mellé székelyföldi templomok, templombelsõk fényképei láthatók. A kötet „beszegéseként\" pedig a magyar irodalomból merített keresztrejtvények nyújtanak másfajta kikapcsolódást, vagy gerjesztenek kedvet az olvasáshoz. Ezzel az évkönyvvel és Erdélyrõl nyújtott képpel kíván ünnepelni a tizedik évét megért Székelyföld. Ferenczes István költõ, fõszerkesztõ elõszavát idézve „nem csinnadrattával, felhajtással, fergeteges bulikkal, hanem csendben, egy kicsit magunkba nézõn, elmerengõn…\" És akkor nem szabad elmennünk amellett sem, hogy Erdélyben ma ez az évkönyv az egyetlen irodalmi almanach, amellyel a szerzõk és szerkesztõk – megint Ferenczes Istvánt idézve – „mindenfajta messianisztikus bûvöletek, kényszer alatti küldetéstudat, ide-oda való elkötelezettség, hangzatos kinyilatkozás nélkül egyfajta szellemi autonómiát\" próbáltak megteremteni. Egyszer majd kiderül, hogy sikeres volt-e a vállalkozás, de tény, hogy az elsõ lépést a Székelyföld megtette. Választ is adva egyben arra a gyötrõ kétségre: van-e irodalom, könyv, érték ebben a mai furcsa világban? Az Évkönyv tanúsítja: van. És haza lehet vinni. Karácsonyi ajándékként, és egyáltalán.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.