
Jakabffy Tamás, a kötet szerkesztője és László Noémi költő a bemutatón
Fotó: Bethlendi Tamás
Igazi irodalmi csemegét, Lászlóffy Aladár történelmi regényét mutatták be a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nyitónapján. A költőként ismert és elismert Lászlóffy Aladár Dühöng a déli szél című prózakötetének bemutatójára Magyarország kolozsvári konzulátusának kiállítótermében került sor csütörtök délután.
2018. május 11., 14:092018. május 11., 14:09
2018. május 11., 14:502018. május 11., 14:50
A regényről a kötet szerkesztője, Jakabffy Tamás és László Noémi költő, a Helikon szerkesztője beszélgetett. Fény derült arra, hogy
Továbbá, hogy egy pályázatra készült még 1999-ben, de valamiért (talán mert még nyersnek érezte és tovább akart rajta dolgozni?!) nem küldte el a pályázat kiíróinak a költő.
Elég egy pillantást vetni a címre, a magyar emlőn nevelkedett olvasó máris tovább mormolja a verssorokat (ha az első soron hezitál is egy kicsit): „Sűrű setét az éj, / Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas / Tornyán az érckakas / Csikorog élesen.” A kortárs költő nem véletlenül idézi emlékezetünkbe a jeles előd, Arany János egyik legismertebb balladájának sorait. Ezzel már óhatatlanul le is ütötte az alaphangot, körvonalazta a témát: a Hunyadiak vészterhes, csatározásokkal, viszálykodásokkal és vetélkedésekkel teljes, ármánykodásoktól és árulásoktól sem mentes világában járunk, a 15. századi Erdélyben.
Az evangéliumi szerkezetet idéző fejezetcímek – I. János könyve, II. Erzsébet könyve, III. László könyve, IV. Mátyás könyve – pedig mintegy eligazításul szolgálnak a Hunyadi családfát és a bonyodalmas történelmi korszakot illetően.
Lászlóffy Aladár művében hiába keresnénk az elejétől a végéig vonuló koherens epikai szálat, a történelmi regények megszokott zsinórmértékét. A szerző a részletek felől közelít a témához, mintegy mozaikszerűen építkezik: hol egy korabeli jobbágyfalu belvilágát jeleníti meg, hol a Hunyadiak címerállatáról értekezik, egy-egy törökökkel folytatott csata kimenetelét boncolgatja; Hunyad vára építőmestereinek vetélkedését ecseteli; egy firenzei templom Mária-szobrának vonásaiban sejteti fel Szilágyi Erzsébet képmását, esetleg a Hunyadi család legendáriumának megfejtésével próbálkozik… – mindezt lírikushoz méltó felütéssel, cizellált nyelvezettel, rendkívül képszerűen.
A posztumusz prózakötet a Kriterion Kiadónál jelent meg
Fotó: Bethlendi Tamás
Tény, hogy aki olvasmányélményeinek vagy történelmi tanulmányainak köszönhetően nem mozog otthonosan ebben a régmúlt közegben, aki nem elég vájt fülű, nehezen tud eligazodni e montázstechnika útvesztőiben, amelyből mégis az olvasó szeme láttára alakul ki egy összefüggő korkép.
Miközben a szerző – s ez szintén László Noémi meglátása –, akit kortársai, ifjabb munkatársai méltán tartottak két lábon járó enciklopédiának, bőkezűen ontja a naprakész korabeli dátumokat, csatákra, seregekre, fegyverzetre, no meg mellékszereplőkre vonatkozó valós történelmi tényeket.

Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.
A 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten igazi meglepetésként, irodalmi csemegeként veheti hát kézbe ezt a rendhagyó történelmi regényt – a lírai költő mégiscsak lírai fogantatású epikai elkalandozását – minden erdélyi, erdélyiségre fogékony magyar olvasó.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!