
Jakabffy Tamás, a kötet szerkesztője és László Noémi költő a bemutatón
Fotó: Bethlendi Tamás
Igazi irodalmi csemegét, Lászlóffy Aladár történelmi regényét mutatták be a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nyitónapján. A költőként ismert és elismert Lászlóffy Aladár Dühöng a déli szél című prózakötetének bemutatójára Magyarország kolozsvári konzulátusának kiállítótermében került sor csütörtök délután.
2018. május 11., 14:092018. május 11., 14:09
2018. május 11., 14:502018. május 11., 14:50
A regényről a kötet szerkesztője, Jakabffy Tamás és László Noémi költő, a Helikon szerkesztője beszélgetett. Fény derült arra, hogy
Továbbá, hogy egy pályázatra készült még 1999-ben, de valamiért (talán mert még nyersnek érezte és tovább akart rajta dolgozni?!) nem küldte el a pályázat kiíróinak a költő.
Elég egy pillantást vetni a címre, a magyar emlőn nevelkedett olvasó máris tovább mormolja a verssorokat (ha az első soron hezitál is egy kicsit): „Sűrű setét az éj, / Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas / Tornyán az érckakas / Csikorog élesen.” A kortárs költő nem véletlenül idézi emlékezetünkbe a jeles előd, Arany János egyik legismertebb balladájának sorait. Ezzel már óhatatlanul le is ütötte az alaphangot, körvonalazta a témát: a Hunyadiak vészterhes, csatározásokkal, viszálykodásokkal és vetélkedésekkel teljes, ármánykodásoktól és árulásoktól sem mentes világában járunk, a 15. századi Erdélyben.
Az evangéliumi szerkezetet idéző fejezetcímek – I. János könyve, II. Erzsébet könyve, III. László könyve, IV. Mátyás könyve – pedig mintegy eligazításul szolgálnak a Hunyadi családfát és a bonyodalmas történelmi korszakot illetően.
Lászlóffy Aladár művében hiába keresnénk az elejétől a végéig vonuló koherens epikai szálat, a történelmi regények megszokott zsinórmértékét. A szerző a részletek felől közelít a témához, mintegy mozaikszerűen építkezik: hol egy korabeli jobbágyfalu belvilágát jeleníti meg, hol a Hunyadiak címerállatáról értekezik, egy-egy törökökkel folytatott csata kimenetelét boncolgatja; Hunyad vára építőmestereinek vetélkedését ecseteli; egy firenzei templom Mária-szobrának vonásaiban sejteti fel Szilágyi Erzsébet képmását, esetleg a Hunyadi család legendáriumának megfejtésével próbálkozik… – mindezt lírikushoz méltó felütéssel, cizellált nyelvezettel, rendkívül képszerűen.
A posztumusz prózakötet a Kriterion Kiadónál jelent meg
Fotó: Bethlendi Tamás
Tény, hogy aki olvasmányélményeinek vagy történelmi tanulmányainak köszönhetően nem mozog otthonosan ebben a régmúlt közegben, aki nem elég vájt fülű, nehezen tud eligazodni e montázstechnika útvesztőiben, amelyből mégis az olvasó szeme láttára alakul ki egy összefüggő korkép.
Miközben a szerző – s ez szintén László Noémi meglátása –, akit kortársai, ifjabb munkatársai méltán tartottak két lábon járó enciklopédiának, bőkezűen ontja a naprakész korabeli dátumokat, csatákra, seregekre, fegyverzetre, no meg mellékszereplőkre vonatkozó valós történelmi tényeket.

Magyar szerzők románra fordított műveire, valamint eddig ismeretlen Lászlóffy Aladár-regény bemutatására is összpontosít a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely négy napon keresztül várja május 10. és 13. közöttt az érdeklődőket.
A 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten igazi meglepetésként, irodalmi csemegeként veheti hát kézbe ezt a rendhagyó történelmi regényt – a lírai költő mégiscsak lírai fogantatású epikai elkalandozását – minden erdélyi, erdélyiségre fogékony magyar olvasó.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!