2011. április 05., 09:252011. április 05., 09:25
A magyarországi Hollókő támogatja, hogy az erdélyi Torockó a világörökség része legyen, méghozzá úgy, hogy Torockó–Hollókő társított partnereként szerepelne az UNESCO listáján. Hollókő már jelenleg is a világörökség része. Amint arról korábban már beszámoltunk, a bukaresti művelődésügyi minisztérium kezdeményezte, hogy romániai helyszínek külföldi nevezetességekkel „partnerségben” kerüljenek fel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára. Ennek oka, hogy Romániának jelenleg igen csekély az esélye arra, hogy új helyet szerezzen a jegyzéken, a szervezet ugyanis egyensúlyt kíván teremteni Európa, Afrika, valamint Ázsia között.
Kelemen Hunor tárcavezető március elején arról is beszélt, hogy Torockóhoz hasonlóan a szinajai Peleş-kastély is külföldi segítség révén, a bajorországi királyi kastélyokkal együtt válhatna a világörökség részévé.
Szabó Csaba, Hollókő polgármestere az MTI-nek hétfőn elmondta: a Nógrád megyei falu támogatja Kelemen Hunor kezdeményezését. Szabó Csaba is emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarlakta falu 1999-ben Europa Nostra-díjat kapott a 138 hagyományos házból álló, egyedi népi együttes helyreállításáért, de európai településnek már nehéz világörökségi címet szereznie, mert az európai helyszínek túlsúlyba kerültek Afrika és Ázsia rovására.
„Elkötelezettek vagyunk a magyarok iránt, és ha ezen múlik, mi mindenképpen támogatjuk az elképzelést. Eddig nem volt kapcsolat a két falu között, de a tavasz végéig megállapodunk a világörökségi együttműködés szándékáról” – közölte Hollókő polgármestere. Egyébként Hollókőn és Torockón is az ismert műemlékvédelmi szakember, Román András kezdte el az örökségvédelmet. Torockót világviszonylatban híressé teszik jellegzetes házai és népviselete, valamint a Székelykő. Az 1130 méteres szikla sajátos alakjának köszönhetően Torockón kétszer kel fel a nap. Erről a jelenségről Jókai Mór írt Egy az Isten című regényében.
Torockón a nap korán reggel megjelenik az égbolton, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik olyan magasra, hogy bevilágítsa az egész falut. Az UNESCO keretében működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a világörökségi listára. Hollókő azzal tett eleget a feltételeknek, hogy sikerült eredeti állapotában megőriznie a 17–18. században kialakított településformát, és mindmáig élő, lakott település.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!