2011. április 05., 09:252011. április 05., 09:25
A magyarországi Hollókő támogatja, hogy az erdélyi Torockó a világörökség része legyen, méghozzá úgy, hogy Torockó–Hollókő társított partnereként szerepelne az UNESCO listáján. Hollókő már jelenleg is a világörökség része. Amint arról korábban már beszámoltunk, a bukaresti művelődésügyi minisztérium kezdeményezte, hogy romániai helyszínek külföldi nevezetességekkel „partnerségben” kerüljenek fel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára. Ennek oka, hogy Romániának jelenleg igen csekély az esélye arra, hogy új helyet szerezzen a jegyzéken, a szervezet ugyanis egyensúlyt kíván teremteni Európa, Afrika, valamint Ázsia között.
Kelemen Hunor tárcavezető március elején arról is beszélt, hogy Torockóhoz hasonlóan a szinajai Peleş-kastély is külföldi segítség révén, a bajorországi királyi kastélyokkal együtt válhatna a világörökség részévé.
Szabó Csaba, Hollókő polgármestere az MTI-nek hétfőn elmondta: a Nógrád megyei falu támogatja Kelemen Hunor kezdeményezését. Szabó Csaba is emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarlakta falu 1999-ben Europa Nostra-díjat kapott a 138 hagyományos házból álló, egyedi népi együttes helyreállításáért, de európai településnek már nehéz világörökségi címet szereznie, mert az európai helyszínek túlsúlyba kerültek Afrika és Ázsia rovására.
„Elkötelezettek vagyunk a magyarok iránt, és ha ezen múlik, mi mindenképpen támogatjuk az elképzelést. Eddig nem volt kapcsolat a két falu között, de a tavasz végéig megállapodunk a világörökségi együttműködés szándékáról” – közölte Hollókő polgármestere. Egyébként Hollókőn és Torockón is az ismert műemlékvédelmi szakember, Román András kezdte el az örökségvédelmet. Torockót világviszonylatban híressé teszik jellegzetes házai és népviselete, valamint a Székelykő. Az 1130 méteres szikla sajátos alakjának köszönhetően Torockón kétszer kel fel a nap. Erről a jelenségről Jókai Mór írt Egy az Isten című regényében.
Torockón a nap korán reggel megjelenik az égbolton, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik olyan magasra, hogy bevilágítsa az egész falut. Az UNESCO keretében működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a világörökségi listára. Hollókő azzal tett eleget a feltételeknek, hogy sikerült eredeti állapotában megőriznie a 17–18. században kialakított településformát, és mindmáig élő, lakott település.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
szóljon hozzá!