Fotó: Horváth László
Csigadomb címmel a sztánai alkotótábor erdélyi és magyarországi résztvevőinek munkáiból nyílt képzőművészeti kiállítás hétfő este a kolozsvári Minerva-házban.
2017. szeptember 05., 15:552017. szeptember 05., 15:55
2017. szeptember 05., 16:062017. szeptember 05., 16:06
A Kolozs megyei Sztána tájának „szellemét” örökítették meg azok a képzőművészek, akiknek munkáiból kiállítás nyílt hétfő délután a kincses városban. Szabó Attila muzeológus, a tábor ötletgazdája a megnyitón úgy fogalmazott: a legnagyobb áldás volt, hogy együtt dolgozhattak képzőművészek az alkotótáborban.
Név szerint felsorolta valamennyiüket: András Tünde, Benk András, Dabóczi Géza, Horváth Krisztián, Horváth Levente, Hosszú Zoltán, Juhos Kis Sándor, László Dániel, Rizmayer Péter, Rózsa Róbert, Sipos István-Márton, Solitz Kálmán, Szabó Annamária vettek rész rajta kívül az alkotótáborban.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza, a kiállítás kurátora
Kifejtette, idén immár második alkalommal került sor a sztánai Csigadombon és a Szentimrei-házban az alkotótáborra, ahol tíz napon át alkothatott 13 művész. Majd ezt követően egyenként méltatta kiállítók alkotásait, amelyek közt egyébként nem csak festmények, hanem szobrok is találhatóak, valamint egy rövidfilm is készült.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza a Krónika kérdésére elmondta: leszámítva a tényt, hogy valamennyi műalkotás a sztánai alkotótáborban készült, nincs egységes koncepciója a tárlatnak. „Természetesen mindenki a saját szeme, szája íze szerint dolgozik, ahogy a szíve vezeti a kezét, meg az ujjait” – magyarázta. Hozzáfűzte,
Fotó: Horváth László
Kérdésünkre azt is kifejtette, a kiállításon látható festmények elsősősorban impresszionista, posztimpresszionista stílusban készültek, a szintén a tárlat részét képező szobrok pedig a totemisztikus, absztrakt irányzatokhoz sorolhatóak a leginkább, a Sztánán készült rövidfilmek pedig az akcióművészethez és az úgynevezett land arthoz.
Kérdésünkre elmondta, a tárlat annyiban jellegzetesen erdélyi, amennyiben ezt maga a táj megköveteli, hiszen a táj szolgáltatta az ihletet. „A tündérkertünk egyik aranykori völgye, a Zsobok és Sztána közti föld kies látvány, ez ihlette az alkotókat” – magyarázta a kurátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!