Fotó: Horváth László
Csigadomb címmel a sztánai alkotótábor erdélyi és magyarországi résztvevőinek munkáiból nyílt képzőművészeti kiállítás hétfő este a kolozsvári Minerva-házban.
2017. szeptember 05., 15:552017. szeptember 05., 15:55
2017. szeptember 05., 16:062017. szeptember 05., 16:06
A Kolozs megyei Sztána tájának „szellemét” örökítették meg azok a képzőművészek, akiknek munkáiból kiállítás nyílt hétfő délután a kincses városban. Szabó Attila muzeológus, a tábor ötletgazdája a megnyitón úgy fogalmazott: a legnagyobb áldás volt, hogy együtt dolgozhattak képzőművészek az alkotótáborban.
Név szerint felsorolta valamennyiüket: András Tünde, Benk András, Dabóczi Géza, Horváth Krisztián, Horváth Levente, Hosszú Zoltán, Juhos Kis Sándor, László Dániel, Rizmayer Péter, Rózsa Róbert, Sipos István-Márton, Solitz Kálmán, Szabó Annamária vettek rész rajta kívül az alkotótáborban.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza, a kiállítás kurátora
Kifejtette, idén immár második alkalommal került sor a sztánai Csigadombon és a Szentimrei-házban az alkotótáborra, ahol tíz napon át alkothatott 13 művész. Majd ezt követően egyenként méltatta kiállítók alkotásait, amelyek közt egyébként nem csak festmények, hanem szobrok is találhatóak, valamint egy rövidfilm is készült.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza a Krónika kérdésére elmondta: leszámítva a tényt, hogy valamennyi műalkotás a sztánai alkotótáborban készült, nincs egységes koncepciója a tárlatnak. „Természetesen mindenki a saját szeme, szája íze szerint dolgozik, ahogy a szíve vezeti a kezét, meg az ujjait” – magyarázta. Hozzáfűzte,
Fotó: Horváth László
Kérdésünkre azt is kifejtette, a kiállításon látható festmények elsősősorban impresszionista, posztimpresszionista stílusban készültek, a szintén a tárlat részét képező szobrok pedig a totemisztikus, absztrakt irányzatokhoz sorolhatóak a leginkább, a Sztánán készült rövidfilmek pedig az akcióművészethez és az úgynevezett land arthoz.
Kérdésünkre elmondta, a tárlat annyiban jellegzetesen erdélyi, amennyiben ezt maga a táj megköveteli, hiszen a táj szolgáltatta az ihletet. „A tündérkertünk egyik aranykori völgye, a Zsobok és Sztána közti föld kies látvány, ez ihlette az alkotókat” – magyarázta a kurátor.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
szóljon hozzá!