Fotó: Horváth László
Csigadomb címmel a sztánai alkotótábor erdélyi és magyarországi résztvevőinek munkáiból nyílt képzőművészeti kiállítás hétfő este a kolozsvári Minerva-házban.
2017. szeptember 05., 15:552017. szeptember 05., 15:55
2017. szeptember 05., 16:062017. szeptember 05., 16:06
A Kolozs megyei Sztána tájának „szellemét” örökítették meg azok a képzőművészek, akiknek munkáiból kiállítás nyílt hétfő délután a kincses városban. Szabó Attila muzeológus, a tábor ötletgazdája a megnyitón úgy fogalmazott: a legnagyobb áldás volt, hogy együtt dolgozhattak képzőművészek az alkotótáborban.
Név szerint felsorolta valamennyiüket: András Tünde, Benk András, Dabóczi Géza, Horváth Krisztián, Horváth Levente, Hosszú Zoltán, Juhos Kis Sándor, László Dániel, Rizmayer Péter, Rózsa Róbert, Sipos István-Márton, Solitz Kálmán, Szabó Annamária vettek rész rajta kívül az alkotótáborban.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza, a kiállítás kurátora
Kifejtette, idén immár második alkalommal került sor a sztánai Csigadombon és a Szentimrei-házban az alkotótáborra, ahol tíz napon át alkothatott 13 művész. Majd ezt követően egyenként méltatta kiállítók alkotásait, amelyek közt egyébként nem csak festmények, hanem szobrok is találhatóak, valamint egy rövidfilm is készült.
Fotó: Horváth László
Dabóczi Géza a Krónika kérdésére elmondta: leszámítva a tényt, hogy valamennyi műalkotás a sztánai alkotótáborban készült, nincs egységes koncepciója a tárlatnak. „Természetesen mindenki a saját szeme, szája íze szerint dolgozik, ahogy a szíve vezeti a kezét, meg az ujjait” – magyarázta. Hozzáfűzte,
Fotó: Horváth László
Kérdésünkre azt is kifejtette, a kiállításon látható festmények elsősősorban impresszionista, posztimpresszionista stílusban készültek, a szintén a tárlat részét képező szobrok pedig a totemisztikus, absztrakt irányzatokhoz sorolhatóak a leginkább, a Sztánán készült rövidfilmek pedig az akcióművészethez és az úgynevezett land arthoz.
Kérdésünkre elmondta, a tárlat annyiban jellegzetesen erdélyi, amennyiben ezt maga a táj megköveteli, hiszen a táj szolgáltatta az ihletet. „A tündérkertünk egyik aranykori völgye, a Zsobok és Sztána közti föld kies látvány, ez ihlette az alkotókat” – magyarázta a kurátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!