Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Elsősorban iskolásoknak szánt előadással bővült a szatmárnémeti Harag György Társulat repertoárja: a Ludas Matyi Szatmárban című, megújult produkcióval – közölte a színház.
2024. május 14., 14:572024. május 14., 14:57
A társulat május 8-án mutatta be a Ludas Matyi Szatmárban című produkciót Bessenyei Gedő István társulatigazgató rendezésében. Az elsősorban iskolás bérleteseknek szánt előadás egy változatát a 2013/2014-es évadban már nagy sikerrel játszottak. A Bessenyei István rendezői és Csibi Katalin térkoncepciója alapján készült előadás viszont újjászületett: Bessenyei Gedő István rendezésében és dramaturgiai munkájának köszönhetően megújult formában láthatja a közönség a közkedvelt produkciót, amelynek fontos része a szatmári magyar népművészet, népdal és néptánc,
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
„Fontos előadás született, amellyel elsősorban a jövő nézői generációit szeretnénk formálni, a fiatalokat megszólítani. Mindazonáltal az előadás továbbra is 7-től 97 évig ajánlott mindenkinek, akit megérint az igazságkereső hős története, illetve fontos számára szatmári magyar néphagyományok világa és a népi kultúra gazdag öröksége. Szerencsés helyzet, de fontos felelősséget is ró ránk az a körülmény, hogy a diákközönség értelemszerűen kicserélődik nyolcévente, új generációk jelennek meg az iskolapadokban” – fogalmazott Bessenyei Gedő István társulatigazgató, az előadás rendezője. Mint rámutat,
Jó látni, ahogy a gyerekeknek szó szerint is tátva marad a szájuk, amikor a táncosokat nézik, az előadást megelőző közös ráhangolódás során – amikor a színház előcsarnokát és még az utcát is betölti a szatmári népzene és néptánc varázsa. „Édesapámnak nagyon fontos volt, hogy ez az örökérvényű, az igazságkeresésről, az igazságérzetről és emberségről szóló történet mindig az adott tájegység népi kultúrájába ágyazottan szólaljon meg, ezért olyan átiratot készített, amely mélyen beágyazza a történetet a népi kultúrába.” – ismertette az átirat és az előadás koncepcióját Bessenyei Gedő István társulatigazgató, az előadás rendezője.
Az al- és felcsíki, illetve gyimesi népi kultúrába, népzenébe ágyazott előadás érdekessége volt, hogy a később világhírűvé vált gyimesi prímás, Zerkula János és zenekara kísérte, élőben. Az előadás szatmári változatát a 2013/14-es évadban mutatták be, a szatmári népi kultúrába ágyazottan, de azóta elkészült a jász és kun népi kultúrába ágyazott változata is Szolnokon, a Szigligeti Színház előadásában. Az utóbbi változatot a szatmári előadás Döbrögijét játszó Nagy Orbán rendezte, Bessenyei Gedő István segítségével, az eredeti koncepció alapján. „Tíz év után megérett rá az idő, hogy Szatmáron is újra elővegyük a produkciót, hiszen ez az előadásunk volt az elmúlt évtizedünk egyik legsikeresebb, minden generációt megszólító produkciója, amely ráadásul a nemzeti és lokális identitás erősítését, saját népi kultúránk megszerettetését is szolgálja, miközben egy két évszázados remekmű történetét hozza közelebb a mai generációkhoz. Az külön öröm, hogy választott előadásként felnőtt nézők százai is kíváncsiak voltak a közismert történet színpadi változatára” – mondja az előadás rendezője, aki szerint a szatmári népi kultúra megismertetése, megszerettetése identitásképző erőt is képvisel.
a saját hagyományaik, népi kultúrájuk felvállalása, mint ahogyan azt például a Székelyföldön tapasztalta. Ezért akart létrehozni egy szatmári változatot is. Szerencsére azóta sok minden változott, érezhetően: tíz évvel ezelőtt még a táncosok összeválogatása is problémát okozott, ma már négy tánccsoport legjobbjai közül lehetett válogatni, és szerencsére színházi munkához szokott szakember vezetésével tehettük ezt meg” – fogalmazott a rendező. Fazekas Mihály 1804-ben írt Ludas Matyija minden elemében az autentikus népmeséken alapul, mesés fordulatai és nyelvezete révén szorosan igazodik e népművészeti műfajhoz. A történet középpontjában az eszes parasztlegény, Matyi áll. A furfangos, becsületes, ám kissé öntörvényű népmesei hőssel szinte az első találkozáskor könnyű azonosulni, miközben a kezdetben „lusta” legény felnőtté, férfivá érését is nyomon követhetjük, az igazságtalanság elleni jogos lázadásának szurkolva.
Fotó: Czinzel László/Harag György Társulat
Már a negyedszázaddal ezelőtt készült ősváltozat esetében fontos volt, hogy Matyi jellemrajzában ne a bosszúállás, hanem az igazságszeretet, sőt, az irgalmasság is fontos tényezővé váljon” – összegezte az előadást létrehozó alkotói szándékot a társulatigazgató.
Szereplők: Erdei Máté, Nagy Orbán, Sosovicza Anna, Kovács Nikolett, Gaál Gyula, Péter Attila Zsolt, Poszet Nándor, Moldován Blanka, Gál Ágnes, Orbán Zsolt, Kovács Éva, Keresztes Ágnes és Budizsa Evelyn. Táncosok: Antal Rajmond, Berecki Krisztián József, Éles Vivien, Jakab Viktória Beatrix, Kengye Ádám, Kispál Nándor, Krisztián Szintia, Lőrincz Csilla, Medgyesi Mátyás és Nagy Vivien.
A rendező munkatársaként közreműködött Nagy Orbán, az előadás koreográfusa Kispál Nándor, díszlet és jelmeztervezője Szabó Anna volt. Az előadásban látható bábot Baráth Csaba tervezte, a produkció zenei munkatársa és korrepetitora Bakk-Dávid László volt. Koreográfiai tanácsadóként Szabó Franciska, ügyelőként Szabó Ritta, súgóként Simionaș Varga Anna segítette a produkció létrejöttét.
„Manapság a rendezői színház a divat, amely világrengető problémákat, kétségbeejtő víziókat tár a nézők elé, és inkább az értelemre, semmint az érzelmekre akar hatni” – fejtette ki a Krónikának Méhes Kati színművész.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!