
Lőrincz György Székelyudvarhelyen élő író, szociográfus, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya kedd esti, kolozsvári rendezvényének vendége.
2015. május 06., 19:502015. május 06., 19:50
Az író elmondta: nem a bonyolultságra törekszik, hanem olyan történeteket igyekszik írni, „amelyeket megértenek, akik kicsit is tudnak olvasni”. Az alkotó legújabb írásaiból olvasott fel a kolozsvári irodalomkedvelőknek, a közönség soraiból érkező kérdésekre pedig rendre egy-egy írás felolvasásával válaszolt.
A beszélgetést moderáló Egyed Emese kolozsvári költő, egyetemi tanár úgy értékelt, Lőrincz György szövegeinek állandó jellemzője a példázatosság. Hozzáfűzte: Flaubert, Móricz és Tamási Áron jutott eszébe ezekről az írásokról, ugyanakkor tetten érhető a tanítvány szabadsága, újításra való hajlama is.
Lőrincz György ugyanakkor elárulta, egyik visszatérő témája a hazaszeretet, majd felolvasta azt az írását, amelyben arra reflektál, hogy – mint az erdélyi magyaroknak általában – az állam, amelyben él nem a hazája, a hazája, amelyet szeret pedig nem az országa.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány vezetője ugyanakkor sikerként számolt be az alapítvány tevékenységéről, amely az erdélyi irodalom legjelentősebb alkotóinak köszöntése, az életműdíjak kiosztása mellett az ígéretes pályakezdőket és az erdélyi irodalom népszerűsítését elősegítő magyarországi szakembereket is évről évre díjazza. Mint részletezte: az alapítvány egyik sikere, hogy Székelyudvarhelyen felállították a Sütő András-szobrot.
Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya a szülőfalujával, egy újabb írását olvasta fel, amelyben elhangozott, régen a szülőfalujában az adott szónak nagyobb becsülete volt, mint a földnek. Az író ugyanakkor a jelenkori társadalmat is bírálta.
„Az emberek alig várják, hogy egymásról rosszat mondjanak, lehet valakinek bármennyire tiszteletre méltó élete, elég, ha ellop egy körömvágót: meg lesz bélyegezve” – magyarázta. Ugyanakkor kifejtette aggodalmát a székelyföldi falvak elnéptelenedése miatt. „Nagyon nagy gondok lesznek, kiürültek a falvak, nincsenek emberek, nincs fiatalság. Ijesztőek a perspektívák, az otthon maradt fiatalok zöme minimálbéren él, nem lesz majd nyugdíjuk sem” – mutatott rá Lőrincz György.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!