Hazaérkeztek a sárospataki kötetek

A szállítmányt katonai tiszteletadás mellett fogadta Vass Lajos, a magyar kulturális tárca politikai államtitkára, a restitúciós vegyes bizottság magyar tagozatának társelnöke, Benedek András közigazgatási államtitkár, valamint Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A nemzetiszín szalaggal átkötött hét ládát néhány percre kiállították egy asztalra, majd ezután az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK) szállították – itt bontják fel a csomagokat, majd elvégzik a kötetek, nyomtatványok állapotfelmérését.
A hazaérkezés utáni teendőkről egy héttel ezelőtt jegyzőkönyvet írt alá Csomós József református püspök, valamint Vass Lajos és Gémesi Ferenc helyettes államtitkár Budapesten. Eszerint a köteteket március 1-jétől június közepéig a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki, majd a könyvritkaságokat Pápán és Debrecenben is bemutatják. Július közepétől augusztus végéig Sárospatakon rendeznek kiállítást az Oroszországból hazakerült gyűjteményből. Ezt követően kerülnek vissza eredeti helyükre, a sárospataki kollégium 1531-ben létrejött könyvtárába, amelynek ma csaknem ötszázezres állománya van. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok, kódextöredékek, ősnyomtatványok találhatók, ennek legértékesebb részét a második világháború előtt a könyvtár biztonsági okokból a budapesti Nemzeti Bank széfjében helyezte el. Innen 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték, így kerültek a Nyizsnyij Novgorod-i múzeumba, majd a városi Lenin-könyvtárba. A kötetek között található több neves és egyedi mű, például ószláv evangéliumos könyv, egy eredeti lengyel biblia, amely Lengyelország egyik legfontosabb nyelvtörténeti emléke, illetve I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna Bibliája is. Az elhurcolt anyaghoz egy éremgyűjtemény is tartozott, amelynek legrégibb darabja II. Theodosius uralkodásának (402–450) idejéből származik.
Magyarországon csak 1990 után merült fel a Szovjetunióba hurcolt műkincsek visszaszolgáltatásának kérdése. A két ország között diplomáciai tárgyalássorozat indult, 1992-ben Borisz Jelcin akkori orosz elnök és Antall József egykori magyar kormányfő Budapesten megállapodást írt alá ez ügyben. 1993-ban megalakult a magyar–orosz restitúciós bizottság, s a magyar fél még abban az évben hivatalosan is tudomást szerzett a sárospataki értékek hollétéről. Bár az orosz fél elismerte, hogy a könyvek magyar tulajdonban vannak, Nyizsnyij Novgorodban hallani sem akartak a visszaadásról. Végül 2000-ben Vlagyimir Putyin elnök – aki egyébként kedden Budapestre látogat – aláírta az Oroszországba került magyar javak visszaszolgáltatásáról szóló jogszabályt, 2005 áprilisában pedig a magyar Országgyűlés határozott arról, hogy soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen előkerülő orosz kulturális értéket, amely a második világháború idején került magyar területre. Magyarország az orosz restitúciós törvény értelmében több mint 400 ezer dollárt fizet a Lenin-könyvtárnak a sárospataki kötetek tárolásáért, továbbá közel egymillió dolláros magyar vállalati adomány segíti a két múzeum helyreállítását a Voronyezsi területen, amelyet a második világháború idején nagyrészt magyar csapatok szálltak meg. Hírösszefoglaló