2009. december 10., 10:282009. december 10., 10:28
A könyvbemutatón kicsik és nagyok egyaránt találtak kedvükre valót, a felnőtteknek szóló könyvek bemutatása alatt a gyerekeket diafilmvetítéssel szórakoztatták.
A rendezvényen Zágoni Balázs kiadóigazgató köszöntötte a vendégeket, aki a saját új könyvét is bemutatta a jelenlévőknek. Az est első részében három, gyerekeknek szánt kötetet mutattak be: Balázs Imre József Hanna-hinta, Demény Péter Ágóbágó naplója című gyerekverseskötetét, valamint Zágoni Balázs Barni és a lányok című mesekönyvét.
A szerzők fontosnak tartották kiemelni, hogy ők nemcsak gyerekeknek, hanem gyerekekről és gyerekekkel írnak, ahol a vers koprodukció, a gyerekekkel való beszélgetések eredménye. „Nem kell semmilyen művésztől elvárni, hogy nyakkendős legyen és mindig kezitcsókolomot köszönjön. Nem jó, ha egy művész túl normális” – fogalmazta meg Demény Péter.
A könyvek is ezt a szemléletet tükrözik: bemutatják a gyerekek sajátos világérzékelését, amely olykor mulatságos, olykor bolondos, de mindannyiszor őszinte. A szerzők kiemelték az illusztrátorok munkájának fontosságát is, akik még élvezetesebbé, színesebbé tették a könyveket. A résztvevők örömére mindhárman felolvasták saját alkotásaik néhány darabját.
A felnőtteknek szóló könyvekről folyó beszélgetést Varga Réka szerkesztő vezette, aki először a Kincses Képeskönyv-sorozat Visegrádot bemutató darabjának rajzolóját és szerkesztőjét szólaltatta meg. Jánosi Andrea a rajzolás és tervezés nehézségeiről beszélt, a könyv összeállításának folyamatáról, míg Zágoni Balázs, a sorozat szerkesztője ígéretet tett a sorozat folytatására, bár bevallotta, még nem tudni, melyik lesz a következő bemutatandó város.
Zakariás Erzsébet a moldvai csángó népmese-összeállításáról beszélt, címe Hol vót, hol nem vót. A neves kutatók gyűjtötte mesékből 111-et választott ki, látott el a szakma képviselői számára is értékes jegyzetekkel. A szerkesztő azt is elmondta, hogy a mesék többsége még a Grimm-mesék előtti időkből származik, amikor ezeket még főként felnőttek felnőtteknek mesélték.
A szövegek olvasását megnehezíti a fonetikus átírás, ám ez teszi különlegessé, a néprajzkutatók számára fontos szakmai kiadvánnyá a gyűjteményt. A könyvet a szerkesztő lánya, Salat-Zakariás Csaga látta el illusztrációkkal, sajátos, modern formavilággal gazdagítva az archaikus szövegeket tartalmazó kiadványt. A hallgatóság Zakariás Erzsébet felolvasásában hallhatta a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack Benedek Elek-mese egy rövidebb, csángó változatát.
Az utolsó bemutatott könyv Mihail Sebastian Naplója volt, amelyről fordítója, Vallasek Júlia beszélt. A felmerült kérdésre, miszerint miért lehet fontos egy ilyen mű lefordítása és megjelentetése, azt válaszolta: a napló sajátos látleletet kínál az adott korszakról (1936–1944), egy olyan bukaresti író szemével láttatva a történéseket, aki passzív szemlélőként, és nem szenvedő alanyként érzékelte a világháború borzalmait.
A könyvek bemutatása után a szervezők teremavatásra invitálták a résztvevőket. A Könyvtér név önmagáért beszél: a könyvek vásárlásán kívül a terem lehetőséget kínál olvasásra, teázásra, játszóházak szervezésére. Legközelebb december 18–19-én lesz nyitva, főként a gyerekek számára, de a Könyvtér már a Koinónia Karácsony lezárásakor is betöltötte funkcióját: olyan tér volt, ahol az olvasók könyveket lapozhattak és kötetlen beszélgetéseket folytathattak azok szerzőivel.
Szerző: Daniel Rita
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok