Fotó: Krónika
Tegnap este még nem lehetett tudni, a három román nyelvû szerkesztõ közül ki moderálja az élõ mûsort, és azt sem, kik lesznek a stúdiómeghívottak. A helyhatósági választásokig a Marosvásárhelyi Televízió kizárólag választási kampánymûsorokat sugároz, a napi egy-egy órás román és magyar nyelvû mûsorok gyártása június elseje után kezdõdik el. A román közszolgálati televízió eddig Kolozsváron, Temesváron, Craiován és Iaºiban mûködtetett saját programmal jelentkezõ regionális stúdiókat. Az új marosvásárhelyi tévéadó mûsorait egyelõre csak Maros megye területén lehet vételezni, hagyományos antennával. Az RTV vezetõsége szerint a regionális adás hamarosan a különbözõ kábeltévé-hálózatokon keresztül is vételezhetõ lesz a térség hat megyéjében.
Az új adó Maros, Hargita, Kovászna, Brassó és Szeben megyében fogja szórni mûsorait, a hatodik megyét Fehér és Beszterce-Naszód közül választják ki.
Politikai alku
A területi stúdió létrehozása egy, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között, 2002-ben kötött politikai alku eredménye. Az akkori kormánypárt vezetõinek ígérete szerint a Marosvásárhelyi Televíziónak még jóval a 2004-es választások elõtt el kellett volna kezdenie mûsorainak sugárzását. A megyei önkormányzati testület elõbb a kövesdombi Unirea mozi termét, majd a ligeti fizikoterápiás kórház épületét bocsátotta a Román Televíziótársaság rendelkezésére. Mivel az elõbbi épületet a tanács idõközben visszavette, utóbbinak a rendbetétele pedig sokáig elhúzódhat, az RTV vezetõsége egy hónappal ezelõtt ötéves bérleti szerzõdést kötött a helyi Zsidó Hitközséggel, mely a tévé rendelkezésére bocsátotta a régi zsinagóga épületének legfelsõ emeletét. A Brãila (volt Knöpffler Vilmos) utcai ingatlanban több mint hatszáz négyzetméteres felületen sikerült kialakítani az ideiglenes székhelyet. „Kissé hosszadalmasra sikeredett a várakozás, de határozottan állíthatom, hogy ha annak idején nem egyeztünk volna meg a PSD-vel, ez a tévéstúdió ma nem létezne” – értékelte a helyzetet Borbély László, aki az RMDSZ-t képviselte a PSD-vel folytatott, 2002-ben kezdõdött tárgyalássorozaton. A szövetség kormánykapcsolatokért felelõs alelnöke szerint azért kellett ennyi idõnek eltelnie a protokollum megkötése óta, mert az RTV korábbi elnökei nem támogatták az újabb területi adó létrehozásának gondolatát. Borbély úgy véli, a sokáig elfekvõ kérdés akkor oldódott meg, amikor a közszolgálati televízió élére Alexandru Sassu került. A szociáldemokraták sorából kikerült elnök még az elmúlt év végén jelentõs összeget különített el a marosvásárhelyi stúdió létrehozására. „Amint többször is hangoztattam, a Román Televíziótársaság számára prioritást jelent a vidéki stúdióhálózat fejlesztése. Így tudjuk hitelesebben bemutatni a helyi közösségek életét, és így válhatunk igazán közszolgálati adóvá” – nyilatkozta Sassu.
Nyolc magyar, nyolc román
A Marosvásárhelyi Televízió meghirdetett 41 állására egy május elsején és másodikán Kolozsváron szervezett versenyvizsgán lehetett pályázni. Mind a magyar, mind a román szerkesztõségben nyolc riporteri és szerkesztõi állást hoztak létre. A magyar osztálynak elõirányzott nyolc állásból mindössze egy televíziós-újságírói munkakör maradt betöltetlen, a magyar nyelvû mûsorokat televíziós, illetve rádiós tapasztalattal rendelkezõ munkatársak szerkesztik majd. Fekete Hajnal több mint tíz évvel ezelõtt az Antena 1 kereskedelmi adó akkor még létezõ magyar nyelvû adásánál dolgozott, majd hosszú ideig a Pro TV-nél tevékenykedett. Rákóczi Leventét, Agyagási Leventét, Kulcsár Andreát és Szombatfalvi Katalint a térség közönsége a Marosvásárhelyi Rádióból ismerheti. Nagy Emõke a magánkézben lévõ helyi televízióadótól készül átigazolni. Ioan Ceauºescu, az adó beindításával megbízott szerkesztõ lapunknak elmondta, hogy õsztõl bõvül a csapat, akkor újabb újságírókat alkalmaznak, és külsõ munkatársakat szerzõdtetnek. „Ennyi emberrel június elseje után egyelõre egyórás mûsoridõt tudunk lefedni. Saját híradóval fogunk jelentkezni, ami semmi esetre sem a román hírek fordítását jelenti, mint a kereskedelmi adóknál. Nem a balesetek áldozatai után fogunk rohangálni, hanem komoly, társadalmi és kulturális témákkal igyekszünk foglalkozni” – vázolta a kezdeti terveket a Krónikának Fekete Hajnal. A magyar szerkesztõség vezetésével megbízott szakember egyelõre nem tudott ennél részletesebb adatokkal szolgálni a mûsorrácsról, mint elmondta, az is csak a napokban dõlt el Bukarestben, hogy az elkövetkezendõ hetekben lesz magyar nyelvû választási mûsor.
Székhely és székek nélkül
Tegnap délután csak a stúdió és a mûszaki részleg hasonlított valamelyest mûködõképesen berendezett helyiséghez. Mindkettõben helyi, valamint Bukarestbõl és Kolozsvárról érkezett szakemberek próbáltak. A folyosók és az irodák üresen álltak: néhány széken és asztalon kívül más bútordarab nem érkezett meg. „Egy hónappal ezelõtt itt egy padlásjellegû lomtár volt” – mutat körbe Lõrincz Márta, az intézmény leendõ archívumkezelõje, aki napok óta – többi kollégájához hasonlóan – az „építõtelep” utáni takarítással foglalkozik. A régi zsinagóga emeletének átépítése eddig 168 ezer euróba került. A stúdió bútorzatát és díszleteit Bukarestbõl szerelték le, és költöztették Marosvásárhelyre. Arra a kérdésre, hogy a vásárhelyi tévé meddig fog ideiglenes székhelyén mûködni, egyelõre senki nem tudott pontos választ adni. Ioan Ceauºescu úgy tudja: még ebben a hónapban elkezdõdik a régi Fizikoterápia omladozó épületének felújítása. Szintén hetek kérdése az is, hogy az adó mikortól lesz vételezhetõ a kábeltévé-elõfizetõk számára. Addig is a Román Televízió legújabb területi stúdiójának választási mûsorait hagyományos antennával, délutánonként fél 5 és 8 óra 10 perc között a RTV 2-es csatornáján lehet követni.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.