
Fotó: A szerző felvétele
2012. március 01., 08:062012. március 01., 08:06
Lakatos Mihály, a központ igazgatója a kedd esti sepsiszentgyörgyi találkozón elmondta: azért van annak értelme, hogy erdélyi írót Erdélyben magyarországi közvetítéssel mutassanak be, mert a magyar irodalom egy és oszthatatlan, ám ezen belül az erdélyi irodalom nem elég ismert és elismert. „Nem elég, hogy kiváló írók és művek születnek Erdélyben.
Az elmúlt húsz évben kiváló könyvek sora jelent meg, ám a visszhangjuk minimális maradt” – szögezte le Lakatos Mihály. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében lezajlott kötetlen beszélgetés során György Attila felidézte, hogy 1989-ben Brassóban lelőtték a legjobb barátját, az esetnek utánajárt, és írt egy dokumentumkötetet, amit a Hargita Népe folytatásokban leközölt. „A következő húsz év az újságok és könyvek csapdájában telt el” – fogalmazta meg az író.
György Attila a publicisztikájáról szólva kijelentette: az alkotónak részt kell vennie a közösség életében, ő maga elképzelni sem tudja, hogy ne emelne szót a nemzeti közösségért. A Tájképek, harcosokkal című kötetben nagyobbrészt ókori és középkori történetek vannak, az író felidézte, hogy már gyerekkorában bűvkörébe vonta a történelem, történelmi könyvek között nőtt fel.
„Amikor a történelmi korokról írok, azok párhuzamos valóságok bennem, amelyek között át lehet járni. Számomra természetes és otthonos az ismeretanyag, fel sem merül bennem, hogy amiről írok 800 évvel ezelőtt vagy több ezer kilométerre innen történt” – mondta az író. Lakatos Mihály a hallgatók figyelmébe ajánlotta a kötetből a Flash című írást, amelyben a könyv filozófiája érhető tetten, miszerint az idő csak illúzió, az eseményeket a tudatunk helyezi sorrendbe, mert másként nem tehet, és így jön létre a kronológia, pedig valójában minden most történik.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.