Fotó: A szerző felvétele
2012. március 01., 08:062012. március 01., 08:06
Lakatos Mihály, a központ igazgatója a kedd esti sepsiszentgyörgyi találkozón elmondta: azért van annak értelme, hogy erdélyi írót Erdélyben magyarországi közvetítéssel mutassanak be, mert a magyar irodalom egy és oszthatatlan, ám ezen belül az erdélyi irodalom nem elég ismert és elismert. „Nem elég, hogy kiváló írók és művek születnek Erdélyben.
Az elmúlt húsz évben kiváló könyvek sora jelent meg, ám a visszhangjuk minimális maradt” – szögezte le Lakatos Mihály. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében lezajlott kötetlen beszélgetés során György Attila felidézte, hogy 1989-ben Brassóban lelőtték a legjobb barátját, az esetnek utánajárt, és írt egy dokumentumkötetet, amit a Hargita Népe folytatásokban leközölt. „A következő húsz év az újságok és könyvek csapdájában telt el” – fogalmazta meg az író.
György Attila a publicisztikájáról szólva kijelentette: az alkotónak részt kell vennie a közösség életében, ő maga elképzelni sem tudja, hogy ne emelne szót a nemzeti közösségért. A Tájképek, harcosokkal című kötetben nagyobbrészt ókori és középkori történetek vannak, az író felidézte, hogy már gyerekkorában bűvkörébe vonta a történelem, történelmi könyvek között nőtt fel.
„Amikor a történelmi korokról írok, azok párhuzamos valóságok bennem, amelyek között át lehet járni. Számomra természetes és otthonos az ismeretanyag, fel sem merül bennem, hogy amiről írok 800 évvel ezelőtt vagy több ezer kilométerre innen történt” – mondta az író. Lakatos Mihály a hallgatók figyelmébe ajánlotta a kötetből a Flash című írást, amelyben a könyv filozófiája érhető tetten, miszerint az idő csak illúzió, az eseményeket a tudatunk helyezi sorrendbe, mert másként nem tehet, és így jön létre a kronológia, pedig valójában minden most történik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
Látogatottsági adatok