Fotó: A szerző felvétele
2012. március 01., 08:062012. március 01., 08:06
Lakatos Mihály, a központ igazgatója a kedd esti sepsiszentgyörgyi találkozón elmondta: azért van annak értelme, hogy erdélyi írót Erdélyben magyarországi közvetítéssel mutassanak be, mert a magyar irodalom egy és oszthatatlan, ám ezen belül az erdélyi irodalom nem elég ismert és elismert. „Nem elég, hogy kiváló írók és művek születnek Erdélyben.
Az elmúlt húsz évben kiváló könyvek sora jelent meg, ám a visszhangjuk minimális maradt” – szögezte le Lakatos Mihály. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében lezajlott kötetlen beszélgetés során György Attila felidézte, hogy 1989-ben Brassóban lelőtték a legjobb barátját, az esetnek utánajárt, és írt egy dokumentumkötetet, amit a Hargita Népe folytatásokban leközölt. „A következő húsz év az újságok és könyvek csapdájában telt el” – fogalmazta meg az író.
György Attila a publicisztikájáról szólva kijelentette: az alkotónak részt kell vennie a közösség életében, ő maga elképzelni sem tudja, hogy ne emelne szót a nemzeti közösségért. A Tájképek, harcosokkal című kötetben nagyobbrészt ókori és középkori történetek vannak, az író felidézte, hogy már gyerekkorában bűvkörébe vonta a történelem, történelmi könyvek között nőtt fel.
„Amikor a történelmi korokról írok, azok párhuzamos valóságok bennem, amelyek között át lehet járni. Számomra természetes és otthonos az ismeretanyag, fel sem merül bennem, hogy amiről írok 800 évvel ezelőtt vagy több ezer kilométerre innen történt” – mondta az író. Lakatos Mihály a hallgatók figyelmébe ajánlotta a kötetből a Flash című írást, amelyben a könyv filozófiája érhető tetten, miszerint az idő csak illúzió, az eseményeket a tudatunk helyezi sorrendbe, mert másként nem tehet, és így jön létre a kronológia, pedig valójában minden most történik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok