
Temesváron még várni kell, míg benépesül a Dóm-tér
Fotó: Romkat.ro
A tervezett 2021 helyett két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár, határozott az Európai Parlament kulturális bizottsága. A döntésben a város felkészületlensége is közrejátszott.
2020. október 29., 16:472020. október 29., 16:47
2020. október 29., 16:522020. október 29., 16:52
A koronavírus-járvány mellett a helyi hatóságok felkészületlensége is közrejátszott abban, hogy a tervezett 2021-hez képest két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár. A halasztást az Európai Parlament kulturális bizottsága is megszavazta, számolt be a Szabad Európa Rádió román kiadása.
Vlad Botoș európai parlamenti képviselő – aki a Renew Europe raportőreként követte a temesvári kulturális projektet – elmondta, hogy a temesvári kulturális élet képviselőivel folytatott beszélgetésekből már a tavasszal egyértelművé vált, hogy a bánsági város képtelen megszervezni időre egy ilyen nagyságú és fontosságú projektet. A Mentsétek meg Romániát (USR) EP-képviselője ezt a következtetést vonta le a Dominic Fritz újdonsült polgármesterrel folytatott beszélgetésből is.
„Többször beszéltem az Európai Parlament CULT bizottságában lévő kollégákkal és Mariya Gabriel kulturális ügyekkel foglalkozó európai biztossal, és azt kértem, hogy keressenek megoldást azon kulturális fővárosok problémájára, melyek képtelenek megvalósítani a projektet” – magyarázta Botoș.
„Még van két év, mely alatt Temesvár egy valóságos kulturális királyságot készíthet elő, és a Bega-parti város új adminisztrációja bebizonyíthatja, hogy van víziója, és ezt gyakorlatba is tudja ültetni” – mutatott rá az EP-képviselő. Hozzátette, hogy a temesvári önkormányzat hozzáállása mellette sok múlik azon is, ahogyan a romániai hatóságok a járványt kezelik, ugyanis ettől is függ, hogy felkészülhetnek-e helyben a kulturális főváros cím betöltésére.
Képünk illusztráció
Fotó: Petru Cojocaru
A projekt lebonyolítói és a kulturális intézmények, szervezetek képviselői az önkormányzatot és elsősorban Nicolae Robu volt polgármestert vádolták a nagy lehetőség akadályozásával. Szerintük a városvezetés nem támogatta eléggé morálisan és anyagilag a projektet, de a kormány és már országos intézmények sem álltak kellő mellszélességgel Temesvár mellé.
Közülük választották ki a négy döntőst, Temesvárt, Kolozsvárt, Nagybányát és Bukarestet. Az előválogatáson Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Brassó, Brăila, Craiova, Jászvásár és Suceava esett ki.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád akkor úgy vélekedett, hogy a háromszéki megyeszékhely volt a megmérettetés legnagyobb vesztese. A székelyföldi város pályázatával az egész régióra rá akarta irányítani a figyelmet, de az elöljáró szerint az elbíráló bizottság kételkedett abban, hogy lenne kapacitása egy ilyen méretű rendezvény megszervezésére.
Képünk illusztráció
Fotó: Archív
Steve Green zsűrielnök akkor úgy fogalmazott: nagyon erős volt a romániai verseny, a pályázatok eredetiek és innovatívak voltak, ezért a bíráló bizottságnak nagy kihívás volt odaítélni egyetlen jelöltnek a címet. „Ebben a versenyben senki nem veszít, hiszen 2021-ig Temesvár mellett egész Romániára fog irányulni Európa figyelme” – fogalmazott.
A lehetőség nagy fejlődést hozott a város életében, ennek köszönhetően jelentős turisztikai célponttá nőtte ki magát az egykori szász település.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
szóljon hozzá!