
Temesváron még várni kell, míg benépesül a Dóm-tér
Fotó: Romkat.ro
A tervezett 2021 helyett két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár, határozott az Európai Parlament kulturális bizottsága. A döntésben a város felkészületlensége is közrejátszott.
2020. október 29., 16:472020. október 29., 16:47
2020. október 29., 16:522020. október 29., 16:52
A koronavírus-járvány mellett a helyi hatóságok felkészületlensége is közrejátszott abban, hogy a tervezett 2021-hez képest két évvel később, 2023-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa Temesvár. A halasztást az Európai Parlament kulturális bizottsága is megszavazta, számolt be a Szabad Európa Rádió román kiadása.
Vlad Botoș európai parlamenti képviselő – aki a Renew Europe raportőreként követte a temesvári kulturális projektet – elmondta, hogy a temesvári kulturális élet képviselőivel folytatott beszélgetésekből már a tavasszal egyértelművé vált, hogy a bánsági város képtelen megszervezni időre egy ilyen nagyságú és fontosságú projektet. A Mentsétek meg Romániát (USR) EP-képviselője ezt a következtetést vonta le a Dominic Fritz újdonsült polgármesterrel folytatott beszélgetésből is.
„Többször beszéltem az Európai Parlament CULT bizottságában lévő kollégákkal és Mariya Gabriel kulturális ügyekkel foglalkozó európai biztossal, és azt kértem, hogy keressenek megoldást azon kulturális fővárosok problémájára, melyek képtelenek megvalósítani a projektet” – magyarázta Botoș.
„Még van két év, mely alatt Temesvár egy valóságos kulturális királyságot készíthet elő, és a Bega-parti város új adminisztrációja bebizonyíthatja, hogy van víziója, és ezt gyakorlatba is tudja ültetni” – mutatott rá az EP-képviselő. Hozzátette, hogy a temesvári önkormányzat hozzáállása mellette sok múlik azon is, ahogyan a romániai hatóságok a járványt kezelik, ugyanis ettől is függ, hogy felkészülhetnek-e helyben a kulturális főváros cím betöltésére.
Képünk illusztráció
Fotó: Petru Cojocaru
A projekt lebonyolítói és a kulturális intézmények, szervezetek képviselői az önkormányzatot és elsősorban Nicolae Robu volt polgármestert vádolták a nagy lehetőség akadályozásával. Szerintük a városvezetés nem támogatta eléggé morálisan és anyagilag a projektet, de a kormány és már országos intézmények sem álltak kellő mellszélességgel Temesvár mellé.
Közülük választották ki a négy döntőst, Temesvárt, Kolozsvárt, Nagybányát és Bukarestet. Az előválogatáson Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Arad, Bákó, Brassó, Brăila, Craiova, Jászvásár és Suceava esett ki.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád akkor úgy vélekedett, hogy a háromszéki megyeszékhely volt a megmérettetés legnagyobb vesztese. A székelyföldi város pályázatával az egész régióra rá akarta irányítani a figyelmet, de az elöljáró szerint az elbíráló bizottság kételkedett abban, hogy lenne kapacitása egy ilyen méretű rendezvény megszervezésére.
Képünk illusztráció
Fotó: Archív
Steve Green zsűrielnök akkor úgy fogalmazott: nagyon erős volt a romániai verseny, a pályázatok eredetiek és innovatívak voltak, ezért a bíráló bizottságnak nagy kihívás volt odaítélni egyetlen jelöltnek a címet. „Ebben a versenyben senki nem veszít, hiszen 2021-ig Temesvár mellett egész Romániára fog irányulni Európa figyelme” – fogalmazott.
A lehetőség nagy fejlődést hozott a város életében, ennek köszönhetően jelentős turisztikai célponttá nőtte ki magát az egykori szász település.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
szóljon hozzá!