
Hegyi Kincső és Erdős Bálint a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Madárka című előadása próbáján
Fotó: Beliczay László/Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
2025. május 17., 18:152025. május 17., 18:15
Amint a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közleményében olvasható, a bemutató után következő előadást május 23-án 17 órától tűzte műsorra a színház.
Wharton regénye a vietnámi háború után jelent meg, de időtlen érvényességgel mesél a háború okozta traumákról, az emlékezés és a felejtés szükségességéről, és arról a mély emberi vágyunkról, hogy valaki akkor is megértsen, ha már beszélni is képtelenek vagyunk.
Madárka álomvilágba menekül, elzárkózik, megszűnik emberként élni; a szintén sérült Al pedig a barátság erejében bízva, kétségbeesetten próbálja visszahozni őt a valóságba. A produkció harmadik szereplője, Perta (Hegyi Kincső), tovább árnyalja az előadást, jelenlétében ez a történet nem csupán egy férfibarátság, hanem az elidegenedés és az identitásvesztés, az őrület és a józan ész közötti lélekhatár drámája.
Az előadás látványvilágáért Albert Alpár felel, díszlete esztétikailag is ráerősít arra a ridegségre, amely jellemzi a szereplők világát. A jelmezek Pirityi Emese munkáját dicsérik, az előadásban megjelenő bábfigura pedig Raffai Péter tervei alapján készült. A zenei világ megteremtése Marton Róbert munkája.

Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
szóljon hozzá!