2011. augusztus 12., 08:542011. augusztus 12., 08:54
Joe Johnston rendező – aki a fantasztikus kalandfilmek specialistájának tekinthető, hiszen az Indiana Jonestól a Drágám, a kölykök összementeken át a Jurassic Parkig számos film stáblistáján megtalálható a neve, sőt egy, az Amerika Kapitányhoz hasonlóan egy másik, szintén a nácik ellen harcoló szuperhősről szóló filmet, a Rocketeert is leforgatta – a jól ismert történetet meséli el Amerika Kapitány életre hívásáról, beleágyazva a képregényből is ismert kerettörténetbe, amely szerint a szuperhős a második világháború végén az északi sarkkör környékén lezuhan repülőgépével, és évtizedekre jégbe fagy.
A film a szuperhős megtalálásával kezdődik, majd az intrót követően azonnal 1942-ben találjuk magunkat, amikor az Egyesült Államok már belépett a háborúba. Egy New York-i srác, Steve Rogers szintén szeretne önkéntesként a demokráciáért harcolni, azonban vézna testalkata és számos betegsége miatt alkalmatlanná nyilvánítják. Bátorsága azonban fölkelti egy Németországból Amerikába emigrált tudós figyelmét, aki bevonja őt egy titkos programba: az általa feltalált szérum segítségével alaposan felturbózza a nyüzüge Steve-et, aki immár igazi „árja” tökéletes emberként, dagadó izmokkal indít harcot a Harmadik Birodalom, jobban mondva annak okkult tudományokkal foglalkozó tisztje, a Hidra néven ismert különleges egység parancsnoka, Johann Schmidt, azaz a Vörös Koponya ellen.
A film egyik erénye, hogy Johnston a lehetőségekhez mérten igyekezett a lehető legemberközelibbé tenni a főhős alakját. Így elmaradt a harsány jelmez, amelynek szerves része egy vörös kalózcsizma is – ez a ruha csak az elején szerepel, amikor Amerika Kapitány még csak propagandahősi szerepkört tölt be –, helyette a főszereplő jórészt hagyományos egyenruhát visel, de a védjegyévé vált pajzs azért természetesen nem maradhat el. A történetnek – szuperhősképregény-adaptációról lévén szó – szerves részét képezik a látványelemek is, és meg kell hagyni, hogy a dizájn- és a vizuáliseffekt-stáb kitűnő munkát végzett. A Hidra birtokában lévő fegyverarzenál miatt akár steam punk filmnek is tekinthetjük az Amerika Kapitányt, a futurisztikus harckocsik, repülők és ágyúk igazi csemegét jelentenek az anakronisztikus elemek vegyítésére épülő műfaj kedvelői számára.
Persze a film története nem merül alá filozófiai mélységekbe – Marvel-féle képregény-adaptációról van szó, amely az amerikai álmot és értékeket megtestesítő, háborús időkben kitalált figuráról szól, ezért ilyesmit nem is nagyon lehet elvárni. Ennek ellenére sikerült néhol kimondottan sötét hangulatú történetté varázsolni a mozit, különösen a Vörös Koponyát és csapatát felvonultató részekben. Az atmoszférateremtéshez a képi világ is sikeresen hozzájárul – a második világháború idején játszódó epizódok színvilága valóban a 40-es években készült színes filmeket idézi.
Megszokhattuk már, hogy az utóbbi időkben készült Marvel-adaptációk stáblistáján igazi szupersztárok – és egyben kiemelkedő tehetségű művészek – neve bukkan fel, gondoljunk csak arra, hogy a Thort Kenneth Branagh rendezte, egyik főszereplője pedig Sir Anthony Hopkins. Az Amerika Kapitányban a Mátrix Smith ügynökeként megismert Hugo Weaving alkot emlékezeteset a Vörös Koponya szerepében – igaz, amíg a saját arcával játszik, addig lényegesen jobb, mint maszkban. Tommy Lee Jones is egész jó Amerika Kapitány felettese, a morózus tiszt szerepében, a főszerepet játszó Chris Evans pedig azt hozza, amit egy másik képregény-adaptációban, a Fantasztikus Négyes Fáklyájaként már megtett: eljátssza egy álruhás szuperhős nem túl árnyalt karakterét.
Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger. Amerikai sci-fi akciófilm, 125 perc, 2011). Rendezte: Joe Johnston. Producer: Kevin Feige. Szereplők: Chris Evans, Hugo Weaving, Tommy Lee Jones, Hayley Atwell, Dominic Cooper, Sebastian Stan, Natalie Dormer. Írta: Christopher Marcus, Stephen McFeely. Kép: Shelly Johnson. Zene: Alan Silvestri. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!