2011. augusztus 12., 08:542011. augusztus 12., 08:54
Joe Johnston rendező – aki a fantasztikus kalandfilmek specialistájának tekinthető, hiszen az Indiana Jonestól a Drágám, a kölykök összementeken át a Jurassic Parkig számos film stáblistáján megtalálható a neve, sőt egy, az Amerika Kapitányhoz hasonlóan egy másik, szintén a nácik ellen harcoló szuperhősről szóló filmet, a Rocketeert is leforgatta – a jól ismert történetet meséli el Amerika Kapitány életre hívásáról, beleágyazva a képregényből is ismert kerettörténetbe, amely szerint a szuperhős a második világháború végén az északi sarkkör környékén lezuhan repülőgépével, és évtizedekre jégbe fagy.
A film a szuperhős megtalálásával kezdődik, majd az intrót követően azonnal 1942-ben találjuk magunkat, amikor az Egyesült Államok már belépett a háborúba. Egy New York-i srác, Steve Rogers szintén szeretne önkéntesként a demokráciáért harcolni, azonban vézna testalkata és számos betegsége miatt alkalmatlanná nyilvánítják. Bátorsága azonban fölkelti egy Németországból Amerikába emigrált tudós figyelmét, aki bevonja őt egy titkos programba: az általa feltalált szérum segítségével alaposan felturbózza a nyüzüge Steve-et, aki immár igazi „árja” tökéletes emberként, dagadó izmokkal indít harcot a Harmadik Birodalom, jobban mondva annak okkult tudományokkal foglalkozó tisztje, a Hidra néven ismert különleges egység parancsnoka, Johann Schmidt, azaz a Vörös Koponya ellen.
A film egyik erénye, hogy Johnston a lehetőségekhez mérten igyekezett a lehető legemberközelibbé tenni a főhős alakját. Így elmaradt a harsány jelmez, amelynek szerves része egy vörös kalózcsizma is – ez a ruha csak az elején szerepel, amikor Amerika Kapitány még csak propagandahősi szerepkört tölt be –, helyette a főszereplő jórészt hagyományos egyenruhát visel, de a védjegyévé vált pajzs azért természetesen nem maradhat el. A történetnek – szuperhősképregény-adaptációról lévén szó – szerves részét képezik a látványelemek is, és meg kell hagyni, hogy a dizájn- és a vizuáliseffekt-stáb kitűnő munkát végzett. A Hidra birtokában lévő fegyverarzenál miatt akár steam punk filmnek is tekinthetjük az Amerika Kapitányt, a futurisztikus harckocsik, repülők és ágyúk igazi csemegét jelentenek az anakronisztikus elemek vegyítésére épülő műfaj kedvelői számára.
Persze a film története nem merül alá filozófiai mélységekbe – Marvel-féle képregény-adaptációról van szó, amely az amerikai álmot és értékeket megtestesítő, háborús időkben kitalált figuráról szól, ezért ilyesmit nem is nagyon lehet elvárni. Ennek ellenére sikerült néhol kimondottan sötét hangulatú történetté varázsolni a mozit, különösen a Vörös Koponyát és csapatát felvonultató részekben. Az atmoszférateremtéshez a képi világ is sikeresen hozzájárul – a második világháború idején játszódó epizódok színvilága valóban a 40-es években készült színes filmeket idézi.
Megszokhattuk már, hogy az utóbbi időkben készült Marvel-adaptációk stáblistáján igazi szupersztárok – és egyben kiemelkedő tehetségű művészek – neve bukkan fel, gondoljunk csak arra, hogy a Thort Kenneth Branagh rendezte, egyik főszereplője pedig Sir Anthony Hopkins. Az Amerika Kapitányban a Mátrix Smith ügynökeként megismert Hugo Weaving alkot emlékezeteset a Vörös Koponya szerepében – igaz, amíg a saját arcával játszik, addig lényegesen jobb, mint maszkban. Tommy Lee Jones is egész jó Amerika Kapitány felettese, a morózus tiszt szerepében, a főszerepet játszó Chris Evans pedig azt hozza, amit egy másik képregény-adaptációban, a Fantasztikus Négyes Fáklyájaként már megtett: eljátssza egy álruhás szuperhős nem túl árnyalt karakterét.
Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger. Amerikai sci-fi akciófilm, 125 perc, 2011). Rendezte: Joe Johnston. Producer: Kevin Feige. Szereplők: Chris Evans, Hugo Weaving, Tommy Lee Jones, Hayley Atwell, Dominic Cooper, Sebastian Stan, Natalie Dormer. Írta: Christopher Marcus, Stephen McFeely. Kép: Shelly Johnson. Zene: Alan Silvestri. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!