A Napfénynek viszont már az alapkonfliktusa is a lehető legvalószínűtlenebb. A sztori szerint a nem olyan távoli jövőben haldokolni kezd a Nap, ezért a Földről egy űrhajót indítanak központi csillagunk felé, amely jókora atomtöltetet visz magával, hogy a Nap belsejébe juttatva újra beindítsa a magfúziót. Az űrhajó azonban eltűnik, ezért néhány év múlva egy másik, hasonló feladattal megbízott legénység indul útnak. Mármost azt elég korán megtanítják az iskolákban is, hogy a Nap még legalább négymilliárd évig köszöni szépen, jól van, ezért meglehetősen nevetséges a „halál” időpontjának előrehozatala. Szintén bosszantó, hogy a Nap közelében is ugyanolyan virgoncan mozognak az űrhajósok, fittyet hányva a Nap tömegéből fakadó gravitációs körülményeknek és az iszonyatos hőségnek.
Mindezektől eltekintve, a film legalább az elején érdekes, mivel meglehetősen hosszú ideig nyugodt, csöndes mederben zajlik a történet, az első néhány jelenet határozottan a 2001 Űrodüsszeiát idézi. A legénység összetétele – a nyolcfős társaságban mindenféle náció képviselteti magát – szintén a hatvanas évek klasszikus tudományos-fantasztikus történeteire emlékeztet.
Abban is a klasszikus sci-fi nyomdokait követi, hogy néhány morális kérdést is fölvet. Amikor rábukkannak a korábban indult űrhajóra, egy baleset folytán megsérül az oxigéntermelő rendszer, és kiderül, hogy veszélyben a küldetés, a legénység tagjainak el kell dönteniük, kitől szabaduljanak meg, hogy legalább az odaúton kitartson a levegő, és megmenthessék az emberiséget. Ugyanakkor túlságosan mélyre nem ás az emberi természet bugyraiban, így aztán a film vége igencsak öszszeférceltre sikeredett. A kérdésre, hogy vajon jogában áll-e az embernek beavatkozni a természet törvényeibe, és a saját megmenekülése érdekében meghosszabbítani központi csillagának élettartamát, egyszerű a válasz: naná, hogy, aki pedig másképp gondolja, az minimum őrült.
Mindezek nyomán – bár erénye a filmnek, hogy nem követi túlzott hűséggel a hollywoodi hőskultusz ösvényeit – a Napfény nem tekinthető többnek, mint az utóbbi évek annyi más sci-fije: érdekes ötleten alapuló, de alaposan elrontott alkotás.
Napfény (Sunshine). Angol sci-fi thriller, 2007, 107 perc. Rendezte: Danny Boyle. Szereplők: Chris Evans, Cillian Murphy, Rose Byrne, Michelle Yeoh. Írta: Alex Garland. Kép: Alwin H. Kuchler. Zene: Karl Hyde. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2. n
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.