A Napfénynek viszont már az alapkonfliktusa is a lehető legvalószínűtlenebb. A sztori szerint a nem olyan távoli jövőben haldokolni kezd a Nap, ezért a Földről egy űrhajót indítanak központi csillagunk felé, amely jókora atomtöltetet visz magával, hogy a Nap belsejébe juttatva újra beindítsa a magfúziót. Az űrhajó azonban eltűnik, ezért néhány év múlva egy másik, hasonló feladattal megbízott legénység indul útnak. Mármost azt elég korán megtanítják az iskolákban is, hogy a Nap még legalább négymilliárd évig köszöni szépen, jól van, ezért meglehetősen nevetséges a „halál” időpontjának előrehozatala. Szintén bosszantó, hogy a Nap közelében is ugyanolyan virgoncan mozognak az űrhajósok, fittyet hányva a Nap tömegéből fakadó gravitációs körülményeknek és az iszonyatos hőségnek.
Mindezektől eltekintve, a film legalább az elején érdekes, mivel meglehetősen hosszú ideig nyugodt, csöndes mederben zajlik a történet, az első néhány jelenet határozottan a 2001 Űrodüsszeiát idézi. A legénység összetétele – a nyolcfős társaságban mindenféle náció képviselteti magát – szintén a hatvanas évek klasszikus tudományos-fantasztikus történeteire emlékeztet.
Abban is a klasszikus sci-fi nyomdokait követi, hogy néhány morális kérdést is fölvet. Amikor rábukkannak a korábban indult űrhajóra, egy baleset folytán megsérül az oxigéntermelő rendszer, és kiderül, hogy veszélyben a küldetés, a legénység tagjainak el kell dönteniük, kitől szabaduljanak meg, hogy legalább az odaúton kitartson a levegő, és megmenthessék az emberiséget. Ugyanakkor túlságosan mélyre nem ás az emberi természet bugyraiban, így aztán a film vége igencsak öszszeférceltre sikeredett. A kérdésre, hogy vajon jogában áll-e az embernek beavatkozni a természet törvényeibe, és a saját megmenekülése érdekében meghosszabbítani központi csillagának élettartamát, egyszerű a válasz: naná, hogy, aki pedig másképp gondolja, az minimum őrült.
Mindezek nyomán – bár erénye a filmnek, hogy nem követi túlzott hűséggel a hollywoodi hőskultusz ösvényeit – a Napfény nem tekinthető többnek, mint az utóbbi évek annyi más sci-fije: érdekes ötleten alapuló, de alaposan elrontott alkotás.
Napfény (Sunshine). Angol sci-fi thriller, 2007, 107 perc. Rendezte: Danny Boyle. Szereplők: Chris Evans, Cillian Murphy, Rose Byrne, Michelle Yeoh. Írta: Alex Garland. Kép: Alwin H. Kuchler. Zene: Karl Hyde. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2. n
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok