A Napfénynek viszont már az alapkonfliktusa is a lehető legvalószínűtlenebb. A sztori szerint a nem olyan távoli jövőben haldokolni kezd a Nap, ezért a Földről egy űrhajót indítanak központi csillagunk felé, amely jókora atomtöltetet visz magával, hogy a Nap belsejébe juttatva újra beindítsa a magfúziót. Az űrhajó azonban eltűnik, ezért néhány év múlva egy másik, hasonló feladattal megbízott legénység indul útnak. Mármost azt elég korán megtanítják az iskolákban is, hogy a Nap még legalább négymilliárd évig köszöni szépen, jól van, ezért meglehetősen nevetséges a „halál” időpontjának előrehozatala. Szintén bosszantó, hogy a Nap közelében is ugyanolyan virgoncan mozognak az űrhajósok, fittyet hányva a Nap tömegéből fakadó gravitációs körülményeknek és az iszonyatos hőségnek.
Mindezektől eltekintve, a film legalább az elején érdekes, mivel meglehetősen hosszú ideig nyugodt, csöndes mederben zajlik a történet, az első néhány jelenet határozottan a 2001 Űrodüsszeiát idézi. A legénység összetétele – a nyolcfős társaságban mindenféle náció képviselteti magát – szintén a hatvanas évek klasszikus tudományos-fantasztikus történeteire emlékeztet.
Abban is a klasszikus sci-fi nyomdokait követi, hogy néhány morális kérdést is fölvet. Amikor rábukkannak a korábban indult űrhajóra, egy baleset folytán megsérül az oxigéntermelő rendszer, és kiderül, hogy veszélyben a küldetés, a legénység tagjainak el kell dönteniük, kitől szabaduljanak meg, hogy legalább az odaúton kitartson a levegő, és megmenthessék az emberiséget. Ugyanakkor túlságosan mélyre nem ás az emberi természet bugyraiban, így aztán a film vége igencsak öszszeférceltre sikeredett. A kérdésre, hogy vajon jogában áll-e az embernek beavatkozni a természet törvényeibe, és a saját megmenekülése érdekében meghosszabbítani központi csillagának élettartamát, egyszerű a válasz: naná, hogy, aki pedig másképp gondolja, az minimum őrült.
Mindezek nyomán – bár erénye a filmnek, hogy nem követi túlzott hűséggel a hollywoodi hőskultusz ösvényeit – a Napfény nem tekinthető többnek, mint az utóbbi évek annyi más sci-fije: érdekes ötleten alapuló, de alaposan elrontott alkotás.
Napfény (Sunshine). Angol sci-fi thriller, 2007, 107 perc. Rendezte: Danny Boyle. Szereplők: Chris Evans, Cillian Murphy, Rose Byrne, Michelle Yeoh. Írta: Alex Garland. Kép: Alwin H. Kuchler. Zene: Karl Hyde. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2. n
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.